bejegyzett élettárs

Láthatóan több ok miatt is gondban vannak konzervatív képviselőtársaim ezzel a törvényjavaslattal. (...) De gondban vannak ezzel a dologgal azért is, mert ez a fajta hátráló és a teljes érvrendszert fel nem fedő érvelés, amit használnak, nagyon nehezen védhető, mert nagyon-nagyon kilóg a lóláb. (...) Az embernek közben folyamatosan olyan érzése van, hogy az igazi érveket pedig nem mondják ki, valószínűleg azért, mert azok a szavak, amelyeket az őszinte és nyílt érvelésükben használnának konzervatív képviselőtársaim, nos, ezekről a szavakról, ezekről a jelzőkről valószínűleg tudják, hogy ilyent kultúrállamban már nem illik használni. (...) Az emberi jogok kiterjesztése ellen nehéz érvelni, legalábbis úgy, hogy az ember a jószándékúság és a jóérzésűség látszatát képes legyen megtartani. Amellett érvelni, hogy embereket rekesszünk ki a jogok egy bizonyos csoportjából, olyan jogokról beszélünk, amelyek a hétköznapi életben minden ember számára, aki más embertársával együtt próbál élni szeretetben és boldogságban, alapvető jelentőségűek - vagyoni jogokról beszélünk, az egészségügyben a hozzátartozói státushoz kapcsolódó jogokról beszélünk, nem egyszerűen magasztos, liberális emberi jogi elvekről beszélünk, hanem a hétköznapi élet legapróbb, legkézenfekvőbb és emberséges alapon állva legegyértelműbben megadandó jogairól beszélünk -, ezek ellen nehéz érvelni, nem is nagyon igyekeznek. (...) Van egy zseniális sci-fi vígjáték, a Man in black című film, amely egy új paradigmát hozott a földönkívüliekről szóló mozik történetébe. (...) Nos, ez a film, ami egy nagyon helyes vígjáték, arról szól, hogy az amerikai kormánynak van egy titkos ügynöksége, amely a Föld nevű bolygón évtizedek óta itt élő földönkívüliekkel, akik emberi alakban élnek közöttünk, tartja a kapcsolatot, és az ügyeiket intézi. (...) Valahogy így vannak a Magyarországon élő több százezer meleg és leszbikus állampolgárral, embertársainkkal; egyszerűen nem képesek szembenézni azzal, hogy lehet, hogy az az ember, akitől a zöldséget veszik a sarkon, vagy aki a középiskolában tanította önöket, vagy aki a televízióban műsort vezet, vagy éppen gólt rúg a focipályán, bizony úgy született, hogy a saját neméhez vonzódik. Ezt az egész vitát még mindig körüllengi valami végtelenül középkori nyelvhasználat, úgy beszélnek erről a dologról, mint valami bűnös dologról, mint valami fertőző betegségről, miközben minden modern tudásunk szerint valamennyi társadalomban az emberek egy bizonyos meghatározott kisebbségi csoportja egész egyszerűen veleszületett tulajdonságként rendelkezik ezzel a tulajdonsággal, és emiatt elítélni őket, ez körülbelül olyan, minthogyha a szemünk színe, a hajunk színe vagy éppen a nemünk miatt, vagy valaki más szeme színe, haja színe, neme miatt fogalmaznánk meg róla elítélő véleményt. Érdemes lenne szembenézni azzal, hogy egy köztársaságban élünk, amelynek az alkotmánya az emberi jogokat biztosítja valamennyi itt élő magyar állampolgár számára, és tetszik vagy nem tetszik ez a konzervatív érzésű embereknek, a Magyarországon élő melegek és a Magyarországon élő leszbikusok magyar állampolgárok, és természetesen ugyanazok a jogok illetik meg őket, mint minket, akiket a sors vagy a Jóisten abban a szerencsében részesített hozzájuk képest, hogy a többséghez tartozunk.