Gusztos Péter

1976. június 7-én született a Nógrád megyei Pásztón. Egy gyermek édesapja. A salgótarjáni Madách Imre Gimnáziumban érettségizett. Az ELTE Társadalomtudományi Karának, valamint a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának hallgatója, társadalmi tanulmányok, illetve jogász szakokon. Nagykorúságának napján lépett be a liberális pártba. Az 1999 őszén létrejött SZDSZ Új Generáció szervezet egyik alapítója, 2002-2003-ban elnöke, majd 2004-es lemondásáig alelnöke. A 2002. áprilisi országgyűlési választásokon az SZDSZ országos listájáról szerzett mandátumot. A 2002-es önkormányzati választáson polgármesterjelölt, ugyanakkor bekerült Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésébe, de mandátumáról lemondott. Az SZDSZ Országos Tanácsának 2000-től tagja. 2001-2002-ben salgótarjáni, 2001-2003 közt Nógrád megyei elnök. 2001 óta a liberális párt országos ügyvivője, 2008-ben ötödik alkalommal választották be a liberális párt vezetésébe. A 2006. évi országgyűlési választásokon országos listán szerzett mandátumot. 2007 tavasza óta a liberális képviselőcsoport frakcióvezető-helyettese. Társadalmi tevékenységét 2005-ben Háttér Közéleti Díjjal, 2008-ban Radnóti Miklós Antirasszista díjjal ismerték el. Kezdeményezésére szavazta meg a Parlament, hogy az állatkínzás bűncselekménynek minősüljön Magyarországon. Hobbija a hosszútávfutás.

Indítványok

Országgyűlés, módosító javaslat

A törvényjavaslat Kormány által benyújtott változata szerint külföldiek csak akkor köthettek volna bejegyzett élettársi kapcsolatot, ha azt saját joguk is elismeri. Tehát például egy lengyel és egy magyar pár nem létesíthetett volna bejegyzett élettársi kapcsolatot. A módosító javaslat elfogadásával ez megváltozott: ha a pár legalább egyik tagja magyar állampolgár vagy van Magyarországon bejelentett lakcíme, köthetnek bejegyzett élettársi kapcsolatot.

Országgyűlés, módosító javaslat

A bejegyzett élettársi kapcsolat és a házasság közti egyik fontos különbség, hogy a bejegyzett élettársak nem vehetik fel a partner nevét. Ez a módosító javaslat felszámolta volna ezt a különbséget, és a bejegyzett élettársak a házassági névhez hasonlóan felvehették volna egymás nevét.

Országgyűlés, módosító javaslat

A törvényjavaslat Kormány által benyújtott változata szerint külföldiek csak akkor köthettek volna bejegyzett élettársi kapcsolatot, ha azt saját joguk is elismeri. Tehát például egy lengyel és egy magyar pár nem létesíthetett volna bejegyzett élettársi kapcsolatot. Ez a módosító javaslat könnyített volna a szabályozáson, és lehetővé tette volna bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítését, ha a pár legalább egyik tagja magyar állampolgár vagy letelepedési engedéllyel rendelkezik. Végül egy ehhez hasonló, de részletesebb szabályozás került elfogadásra.

Országgyűlés, módosító javaslat

A törvényjavaslat Kormány által benyújtott változata szerint külföldiek csak akkor köthettek volna bejegyzett élettársi kapcsolatot, ha azt saját joguk is elismeri. Tehát például egy lengyel és egy magyar pár nem létesíthetett volna bejegyzett élettársi kapcsolatot. Ez a módosító javaslat könnyített volna a szabályozáson, és lehetővé tette volna bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítését, ha a pár legalább egyik tagja magyar állampolgár vagy rendelkezik Magyarországon állandó lakcímmel. Végül egy ehhez hasonló, de részletesebb szabályozás került elfogadásra.

Országgyűlés, módosító javaslat

A törvényjavaslat Kormány által benyújtott változata szerint a közösség tagja elleni erőszak új tényállásában a szexuális irányultság és nemi identitás közvetlenül nevesítve nem szerepelt, csak a „lakosság egyes csoportjai” megfogalmazás révén vonatkozott volna a szexuális kisebbségekre. A módosító javaslat faji/etnikai/vallási csoportok mellett szexuális irányultság és nemi identitás szerinti csoportokat is nevesített volna.

Országgyűlés, módosító javaslat

A bejegyzett élettársi kapcsolat és a házasság közti legfontosabb különbség, hogy a bejegyzett élettársak nem fogadhatnak közösen örökbe, ill. nem fogadhatják örökbe partnerük gyermekét. Ez a módosító javaslat megszüntette volna ezt a különbséget, és a bejegyzett élettársak is a házastársakhoz hasonlóan fogadhattak volna örökbe. Mivel a javaslat nem kapott elég támogatást a bizottságban, az Országgyűlés nem is szavazott róla.

Országgyűlés, törvényjavaslat

Ez a törvényjavaslat volt az első – és eddig egyetlen – kísérlet arra, hogy az azonos nemű párok számára is megnyissák a házasság intézményét. A törvényjavaslat a házasságot nem egy férfi és egy nő, hanem két személy között értelmezte volna, az azonos nemű házastársak minden olyan jogot (köztük az örökbefogadás jogát) is megkaptak volna, ami a különnemű házaspárokat megilleti. A törvényjavaslatot az Országgyűlés napirendre sem vette.

Országgyűlés, módosító javaslat

A törvényjavaslat megszüntette volna a külsődleges nemi jellegek átalakítására irányuló beavatkozások (nemváltó műtétek) társadalombiztosítási támogatását. A módosító javaslat ezt a szabályt kiiktatta volna a törvényből, visszaállítva a korábbi bizonytalan, de részben finanszírozott helyzetet. A módosító javaslatot ugyan elfogadták, de a Kormány ezután egy olyan módosító javaslatot nyújtott be, amely a részlegesen finanszírozott kategóriába vette fel a beavatkozások ezen körét. A törvénybe végül ez utóbbi javaslat került bele.

Országgyűlés, törvényjavaslat

Ez a törvényjavaslat volt az első kísérlet a bejegyzett élettársi kapcsolat intézményének magyarországi meghonosítására. A törvényjavaslat szerint az azonos- és különnemű élettársak a közjegyző előtt kérhették volna élettársi kapcsolatuk nyilvántartásba vételét, a nyilvántartásba vétellel az élettársak jogosultak lettek volna a lakáshasználatra és az öröklésre. A törvényjavaslatot az Országgyűlés még napirendre sem vette.

Országgyűlés, kérdés/interpelláció

Göncz Kinga miniszterasszony egy konferencián tett bejelentése kapcsán érdeklődött az igazságügyi miniszternél az SZDSZ-es képviselő a regisztrált élettársi kapcsolat bevezetéséről. A miniszter válaszában az új Polgári Törvénykönyv készülő tervezetére utalt, amely (akkor még) az élettársi kapcslat fakultatív (további jogokat nem biztosító) bejegyzésének lehetőségét tartalmazta.

Országgyűlés, kérdés/interpelláció

A házasság, öröklés és örökbefogadás jogának azonos nemű párok számára történő biztosítása kapcsán tett fel írásbeli kérdést az igazságügyi miniszternek az SZDSZ-es képivselő. A miniszter válaszában az új Polgári Törvénykönyvre utalt, amelynek kidolgozása folyamatban van, és parlamenti vitája 2007-re várható.

Országgyűlés, kérdés/interpelláció

A bejegyzett élettársi kapcsolat bevezetésének időpontja kapcsán interpellálta az igazságügyi miniszternél az SZDSZ-es képviselő.

Országgyűlés, kérdés/interpelláció

A bejegyzett élettársi kapcsolat intézménye bevezetésének időpontja kapcsán tett fel írásbeli kérdést az igazságügyi miniszternek az SZDSZ-es képivselő. A miniszter válaszában az új Polgári Törvénykönyvre utalt, amelynek kidolgozása folyamatban van, és parlamenti vitája 2007-re várható.

Szavazások

Bejegyzett élettársi kapcsolat (2009) módosító: külföldi állampolgárok Igen
Bejegyzett élettársi kapcsolat (2009) módosító: névviselés lehetővé tétele Igen
Bejegyzett élettársi kapcsolat (2009) módosító: kettős bejegyzett élettársi kapcsolat Nem
Bejegyzett élettársi kapcsolat (2009) módosító: házasság érvénytelensége Nem
Bejegyzett élettársi kapcsolat (2009) módosító: gyermektartás eltörlése Nem
Bejegyzett élettársi kapcsolat (2009) Igen
Közösség tagja elleni erőszak 2008) módosító: szexuális irányultság és nemi identitás nevesítése Igen
Btk. módosító (2008): bejegyzett élettárs nem hozzátartozó Nem
Közösség tagja elleni erőszak 2008) módosító: hivatkozás az egyenlő bánásmód törvényre Igen
Btk. módosító (2008): kettős bejegyzett élettársi kapcsolat nem büntethető Nem
Ptk. gyűlöletbeszéd (2008) Igen
Közösség tagja elleni erőszak (2008) Igen
Btk. módosító (2008): bejegyzett élettársi kapcsolat átvezetése Igen
Bejegyzett élettársi kapcsolat (2007) módosító: névviselés lehetőségének megszüntetése Igen
Bejegyzett élettársi kapcsolat (2007) módosító: átnevezés Nem
Bejegyzett élettársi kapcsolat (2007) módosító: utalószabály törlése Nem
Bejegyzett élettársi kapcsolat (2007) módosító: névviselés lehetőségének eltörlése Nem
Bejegyzett élettársi kapcsolat (2007) módosító: névviselés lehetőségének eltörlése Nem
Bejegyzett élettársi kapcsolat (2007) Igen
Ptk. gyűlöletbeszéd (2007) Igen
Menekültügyi törvény (2007): szexuális irányultság nevesítése Igen
Bevándorlás élettársak (2011) Igen
Nemi helyreállító beavatkozások finanszírozása (2006) módosító: teljes finanszírozás Igen
Mesterséges megtermékenyítés (2005) módosító: külföldi egyedülálló nők Igen
Mesterséges megtermékenyítés (2005) módosító: egyedülálló nők Igen
Mesterséges megtermékenyítés (2005) módosító: egyedülálló nők Igen
Mesterséges megtermékenyítés (2005) Igen
HIV+ külföldiek bevándorlása (2005) Igen
Egyenlő bánásmód (2003) módosító: szexuális irányultság és nemi identitás törlése Nem
Egyenlő bánásmód (2003) módosító: egyházi autonómia Nem
Egyenlő bánásmód (2003) Igen

Idézetek

2009.04.21 A bejegyzett élettársakról szóló törvény elfogadása kapcsán

Az azonos nemű párok szabadon házasodhatnak a liberális fellegvár Hollandiában, a szomszédos Belgiumban [... és a] világ számos pontján a regisztrált élettársi kapcsolat létezik. [...] [H]amarosan Magyarországon is létezik ez a forma. Ezt szeretném egyrészt üdvözölni a liberális párt nevében, másrészt pedig elmondani azt, hogy meggyőződésünk, hogy mind a polgárjogi, mind az élet minden egyes apró területére kiterjedő emancipáció, jogi és társadalmi emancipáció, az elfogadás folyamata nem állhat meg, erre tart a fejlett világ, erre tart a világ boldogabbik része. Nagyon bízom benne, hogy Magyarország is tovább fog menni ezen az úton.

2009.03.10 bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény általános vitája

Láthatóan több ok miatt is gondban vannak konzervatív képviselőtársaim ezzel a törvényjavaslattal. (...) De gondban vannak ezzel a dologgal azért is, mert ez a fajta hátráló és a teljes érvrendszert fel nem fedő érvelés, amit használnak, nagyon nehezen védhető, mert nagyon-nagyon kilóg a lóláb. (...) Az embernek közben folyamatosan olyan érzése van, hogy az igazi érveket pedig nem mondják ki, valószínűleg azért, mert azok a szavak, amelyeket az őszinte és nyílt érvelésükben használnának konzervatív képviselőtársaim, nos, ezekről a szavakról, ezekről a jelzőkről valószínűleg tudják, hogy ilyent kultúrállamban már nem illik használni. (...) Az emberi jogok kiterjesztése ellen nehéz érvelni, legalábbis úgy, hogy az ember a jószándékúság és a jóérzésűség látszatát képes legyen megtartani. Amellett érvelni, hogy embereket rekesszünk ki a jogok egy bizonyos csoportjából, olyan jogokról beszélünk, amelyek a hétköznapi életben minden ember számára, aki más embertársával együtt próbál élni szeretetben és boldogságban, alapvető jelentőségűek - vagyoni jogokról beszélünk, az egészségügyben a hozzátartozói státushoz kapcsolódó jogokról beszélünk, nem egyszerűen magasztos, liberális emberi jogi elvekről beszélünk, hanem a hétköznapi élet legapróbb, legkézenfekvőbb és emberséges alapon állva legegyértelműbben megadandó jogairól beszélünk -, ezek ellen nehéz érvelni, nem is nagyon igyekeznek. (...) Van egy zseniális sci-fi vígjáték, a Man in black című film, amely egy új paradigmát hozott a földönkívüliekről szóló mozik történetébe. (...) Nos, ez a film, ami egy nagyon helyes vígjáték, arról szól, hogy az amerikai kormánynak van egy titkos ügynöksége, amely a Föld nevű bolygón évtizedek óta itt élő földönkívüliekkel, akik emberi alakban élnek közöttünk, tartja a kapcsolatot, és az ügyeiket intézi. (...) Valahogy így vannak a Magyarországon élő több százezer meleg és leszbikus állampolgárral, embertársainkkal; egyszerűen nem képesek szembenézni azzal, hogy lehet, hogy az az ember, akitől a zöldséget veszik a sarkon, vagy aki a középiskolában tanította önöket, vagy aki a televízióban műsort vezet, vagy éppen gólt rúg a focipályán, bizony úgy született, hogy a saját neméhez vonzódik. Ezt az egész vitát még mindig körüllengi valami végtelenül középkori nyelvhasználat, úgy beszélnek erről a dologról, mint valami bűnös dologról, mint valami fertőző betegségről, miközben minden modern tudásunk szerint valamennyi társadalomban az emberek egy bizonyos meghatározott kisebbségi csoportja egész egyszerűen veleszületett tulajdonságként rendelkezik ezzel a tulajdonsággal, és emiatt elítélni őket, ez körülbelül olyan, minthogyha a szemünk színe, a hajunk színe vagy éppen a nemünk miatt, vagy valaki más szeme színe, haja színe, neme miatt fogalmaznánk meg róla elítélő véleményt. Érdemes lenne szembenézni azzal, hogy egy köztársaságban élünk, amelynek az alkotmánya az emberi jogokat biztosítja valamennyi itt élő magyar állampolgár számára, és tetszik vagy nem tetszik ez a konzervatív érzésű embereknek, a Magyarországon élő melegek és a Magyarországon élő leszbikusok magyar állampolgárok, és természetesen ugyanazok a jogok illetik meg őket, mint minket, akiket a sors vagy a Jóisten abban a szerencsében részesített hozzájuk képest, hogy a többséghez tartozunk.

2009.03.10 bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény általános vitája

Itt állampolgárokról van szó, 6-8 százaléknyi magyar állampolgárról, akiknek van szavazati joguk. Ha pedig nekik van szavazati joguk - ha valahogy ezt a hibát korábban elkövette a Magyar Országgyűlés, hogy engedi őket szavazni -, tegyük fel azt a kérdést, hogy akkor az ilyen típusú jogoktól miért és hogyan fosztjuk meg őket. Illetve megkérdezem, hogy milyen politikai célszerűség vezérli Turi-Kovács Bélát és a vele egy platformon lévőket, hogy megakadályozza azt, hogy az emberi jogok egy részét kiterjesszük magyar állampolgárok egy olyan csoportjára, akik ezekkel a jogokkal nem rendelkeznek.

2009.03.10 a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény vitájában

Egészen elképesztő volt, pogromszerű jeleneteket láthattunk a magyar főváros utcáin, ahol embereket csak és kizárólag a milyenségük miatt bántalmaztak agresszív szélsőséges csoportok. [...] [A] magyar politika nem mindegyik szereplője tette egyértelművé a viszonyát ahhoz, ami ott és akkor történt. Nagyon sajnáltam akkor, hogy Magyarország és Budapest ebben a kérdésben nem Madridhoz hasonlít, ahol egymillió ember vonul fel. Rengeteg heteroszexuális ember a saját meleg barátaikkal és ismerőseikkel kimennek, kiállnak az ő jogaik mellett, és egy hatalmas fiesta, népünnepély keretében emberek százezrei, néha milliós tömegek vonulnak fel. Ezzel szemben Magyarország Belgrádra, Bukarestre és Moszkvára hasonlított [...]

2007.11.28 a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényjavaslat általános vitája

Én magam fontos kérdésnek tartom azt, hogy olyan jogintézményt hozzunk létre - ha már nem házasságról van szó -, ami egy elkülönített, ha tetszik, a jogrendszeren belül valahova a sarokba internált, szegregált jogintézmény, amit külön, elkülönített módon csak az azonos nemű pároknak hozunk létre, ezt nem tudom elfogadni. Liberálisként azért támogattam eredetileg a házasságot, mert azt gondolom, hogy akkor van jogegyenlőség, ha vagy magát az intézményt nyitjuk meg, vagy olyan intézményt hozunk létre, amit a nemi orientációtól, a szexuális orientációtól függetlenül lehet igénybe venni.

2007.07.12

Elképesztőnek tartjuk, hogy a Magyar Orvosi Kamara hivatalos honlapján egy gyűlölködő (...), és egy tudományosan évtizedekkel ezelőtt idejét múlt cikk jelenhet meg (...)
Csak akkor győzhet a gyűlölet, ha a politikai, a civil- vagy szakmai szervezetektől ilyen homofóbiával kacérkodó szellemi muníciót kap

2007.07.09

Olyan események történtek hazánk fővárosának utcáin, amelyek mellett emberi jogokra érzékeny ember nem mehet el szó nélkül. (...)
Az erőszakos ellendemonstrálókat csak az erős rendőri jelenlét tartotta vissza attól, hogy rárontsanak a melegfelvonulás résztvevőire (...)
Az SZDSZ azt javasolja a parlamenti pártoknak, hogy ötpárti nyilatkozat aláírásával, közösen tiltakozzanak az erőszak, az intolerancia, a homofóbia ellen

2005.02.22

A hatályos szabályozás nem teszi lehetővé, hogy az azonos nemű élettársak egymás örökösei lehessenek. Ezt a kérdést rendezni kell, és az élettársi kapcsolatban élőket azonos jogok kell, hogy megillessék

2004.01.23 a Károli-ügy kapcsán

Az eljárás morálisan nem védhető. Sőt: annyira sért mindent, ami embertársaink elfogadását írja elő számunkra, legyen szó a kereszténység alapelveiről vagy az alkotmányosság eszméjéről, hogy még azok közül is sokakat felháborít, akik nem elkötelezett hívei a melegjogoknak. (…) Egy szabad országban bárki bármit gondolhat… a melegekről és a leszbikusokról. Viszont egy szabad országban senki nem teheti meg, hogy nem ismeri el a másik, a más ember jogait. Mert a jog előtt egyenlők vagyunk, a jog előtt nem lehetünk mások.