Ez a törvényjavaslat volt az első – és eddig egyetlen – kísérlet arra, hogy az azonos nemű párok számára is megnyissák a házasság intézményét. A törvényjavaslat a házasságot nem egy férfi és egy nő, hanem két személy között értelmezte volna, az azonos nemű házastársak minden olyan jogot (köztük az örökbefogadás jogát) is megkaptak volna, ami a különnemű házaspárokat megilleti. A törvényjavaslatot az Országgyűlés napirendre sem vette.
Fodor Gábor
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karán szerzett diplomát 1987-ben. A Bibó István Szakkollégium tagja volt, 1989 és 1994 között a filozófiai tanszéken tanársegéd volt. 1988-ban a Fidesz alapító tagja, szóvivője. 1988 októberétől a párt választmányának tagja, 1993-ban rövid ideig alelnöke. A Fidesz delegáltjaként vett részt az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásokon. Az első szabadon választott országgyűlés tagja. 1990 és 1993 között az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság elnöke. 1990 és 1992 között a nemzetbiztonsági bizottság tagja. 1993-ban a Fidesz konzervatív fordulata miatt Fodor Gábor kilépett többek között Ungár Klárával és Molnár Péterrel a pártból és lemondtak képviselői mandátumukról.
1994-ben a gyöngyösi egyéni választókörzet képviselőjeként került be újra az Országgyűlésbe, a Horn-kormányban megkapta a művelődési és közoktatási tárcát. 2002-től kezdve az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság elnöke, majd később a párt parlamenti frakcióvezető-helyettes is.
2007 áprilisában Környezetvédelmi és Vízügyi Miniszterré választották. A 2008. június 7-én megválasztották az SZDSZ elnökévé, kereken egy évig töltötte be ezt a tisztet. A 2010-es országgyűlési választás utáni revízió során nem újította meg párttagságát
2013. április 27-én jelentette be, hogy Liberálisok néven új pártot alapít. A pártba elsősorban fiatal, politikában még nem jártas fiatalokat toborzott. Párt programjuk az Együttérző liberalizmus címet viseli. 2014. június óta független országgyűlési képviselő (a Törvényalkotási bizottság tagja).
Pozíciók
Jelöltség
Indítványok
Országgyűlés,
törvényjavaslat
Ez a törvényjavaslat volt az első kísérlet a bejegyzett élettársi kapcsolat intézményének magyarországi meghonosítására. A törvényjavaslat szerint az azonos- és különnemű élettársak a közjegyző előtt kérhették volna élettársi kapcsolatuk nyilvántartásba vételét, a nyilvántartásba vétellel az élettársak jogosultak lettek volna a lakáshasználatra és az öröklésre. A törvényjavaslatot az Országgyűlés még napirendre sem vette.
Szavazások
Idézetek
2008.12.15
az Alkotmánybíróság 2008. december 15-i döntése kapcsán
Megengedhetetlen és elfogadhatatlan, hogy a 21. században a magyar jogrendszer továbbra sem tudja biztosítani a meleg párok törvény előtti egyenlőségét, emberi jogait. Honfitársaink hátrányos megkülönböztetése ellen mindig felléptünk és fel fogunk lépni. Az SZDSZ az elmúlt években következetesen és határozottan képviselte, hogy olyan törvények megalkotására van szükség, amelyek jogegyenlőséget teremtenek valamennyi magyar állampolgár számára. Ezért sajnálatosnak tartjuk az Alkotmánybíróság mai döntését, amelyben megsemmisíti a bejegyzett élettársi kapcsolatra vonatkozó törvényt. Továbbra is célunk minden magyarországi kisebbség védelme, ezért mielőbbi egyeztetést kezdeményezünk meleg civil szervezetekkel, annak érdekében, hogy olyan új, az Alkotmány próbáját is kiálló rendelkezés szülessen, amely végre azonos jogokat biztosít valamennyi honfitársunknak.
2007.07.27
Jobb, ha egy gyerek szeretettel és figyelemmel teli azonos nemű párnál nő fel, mintha intézetben
2007.07.10
Szégyent hoz Magyarországra, hogy csoportok, bandák másságuk miatt vertek meg embereket. (...)
A politikai pártok nem tehetik meg, hogy némasággal vagy más módon cinkosságot vállalnak az ilyen magatartással