Jogalkotás

Ez a módosító javaslat a szexuális irányultság vonatkozásában kivonta volna az egyházi szervezeteket a törvény hatálya alól, ez alapján például egy egyházi fenntartású kórház nem tagadhatta volna meg egy roma személy ellátását, egy meleg vagy leszbikus személyét viszont igen.

A törvény elfogadását megelőzően az anti-diszkriminációs szabályozás Magyarországon rendkívül szétaprózott volt. Különböző ágazati jogszabályok ugyan tartalmaztak a hátrányos megkülönböztetés tilalmát kimondó szabályokat, ám ezek egy kivételtől (egészségügyi törvény) eltekintve nem nevesítették a szexuális irányultság szerinti hátrányos megkülönböztetés tilalmát. A törvény elfogadásával olyan átfogó anti-diszkriminációs szabályozás került elfogadásra, amely az élet számos területén (munkavállalás, oktatás, egészségügy, lakhatás, áruk forgalma és szolgáltatások igénybevétele) tiltja a hátrányos megkülönböztetést. A törvény külön is nevesíti a szexuális irányultságot és a nemi identitást mint olyan védett tulajdonságot, amely alapján tilos diszkriminálni. A törvény létrehozta az Egyenlő Bánásmód Hatóságot, amely kifejezetten a diszkriminációs panaszok kivizsgálásával foglalkozik. A törvény ugyanakkor számos olyan eljárási szabályt tartalmaz (bizonyítási teher megosztása, képviselet, társadalmi szervezetek közérdekű igényérvényesítési joga), amely megkönnyíti a diszkrimináció elleni fellépést.

2002 előtt olyan szabályozás volt életben, hogy amennyiben az anonim HIV-szűrés során valakinek a tesztje pozitív lett, köteles volt megadni az adatait. Ez sok embert elbátortalanított a szűrésben való részvételtől, mivel féltek, hogy adataik nyilvánosságra kerülnek. A jogszabály azt is előírta, hogy a HIV+ személyek korábbi szexuális partnereinek kötelező HIV-szűrésen kellett átesniük. Az Alkotmánybíróság ezt a szabályozást alkotmányellenesnek minősítette. Ezt követően került elfogadásra ez a rendelet, amely teljes anonimitást garantál a HIV szűrésekhez, és a korábbi szexuális partnereket ugyan értesíteni kell, de nem kötelesek vállalni a szűrővizsgálatot.

Magyarországon a törvények már régóta nem csak házaspárok, hanem egyének számára is lehetővé teszik az örökbefogadást, függetlenül a családi állapotuktól (tehát egyedülálló és élettársi kapcsolatban élő személy is fogadhat egyénileg örökbe). Ez a törvénymódosítás azonban egy olyan szabállyal egészítette ki az örökbefogadási szabályokat, hogy a házasságban élő örökbefogadókat preferálni kell az egyedülálló/élettársi kapcsolatban élő örökbefogadókkal szemben. Ez törvényi felhatalmazást ad a gyámhatóságoknak, hogy a meleg és leszbikus személyek örökbefogadását hátráltassák, mivel ők nem házasodhatnak. A törvényjavaslat elfogadásának közvetlen előzménye, hogy a gyámhatóság engedélyezte Rácz Károlynak (Terry Black), egy korábbi transzvesztita előadóművésznek, hogy örökbefogadjon egy gyermeket.