Jogalkotás

Országgyűlés, módosító javaslat

A módosító javaslat megszüntette volna a kettős bejegyzett élettársi kapcsolat büntetőjogi üldözését, tehát nem lett volna büntethető, ha valaki kettő vagy több személlyel létesít bejegyzett élettársi kapcsolatot, ill. ha bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése után köt házasságot, vagy fordítva.

Országgyűlés, módosító javaslat

A törvényjavaslat Kormány által benyújtott változata szerint a közösség tagja elleni erőszak új tényállásában a szexuális irányultság és nemi identitás közvetlenül nevesítve nem szerepelt, csak a „lakosság egyes csoportjai” megfogalmazás révén vonatkozott volna a szexuális kisebbségekre. A módosító javaslat a „lakosság egyes csoportjai” fordulat értelmezésekor az egyenlő bánásmód törvény által felsorolt védett csoportok figyelembe vételét írta volna elő. Ezzel közvetve egyértelművé tette volna, hogy a törvény a szexuális irányultság és nemi identitás szerinti csoportokra is vonatkozik.

Országgyűlés, törvényjavaslat

A korábbi gyűlöletbeszéd szabályok alkotmányellenességének kimondása után ez a törvényjavaslat próbálta meg az alkotmányos problémákat kiküszöbölni. Az alapelv továbbra is az maradt, hogy meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy a személyhez fűződő jog sérelmét állapítsa meg a bíróság akkor is, ha nem egy konkrét személyre, hanem egy egész kisebbségi csoportra használnak sértő megjegyzéseket. A szexuális irányultságra ez a törvényjavaslat is kifejezetten utalt, ugyanakkor nem tartalmazta a kisebbségi csoportra való hivatkozást, és lehetővé tette volna a keresetek összevonását, hogy ezzel elkerüljék azt, hogy ugyanazon megnyilvánulás miatt számtalan per induljon. A köztársasági elnök ezt a törvényt is előzetes normakontrollra küldte, ezért nem lépett hatályba. Az Alkotmánybíróság még nem döntött.

Országgyűlés, törvényjavaslat

A törvény elfogadását megelőzően a Büntető Törvénykönyv (Btk.) nem minősítette gyűlölet-bűncselekménynek, ha valakit szexuális irányultsága miatt ért erőszakos támadás, a gyűlölet-bűncselekményeket ugyanis csak faji, etnikai vagy vallási csoport esetén értelmezte a törvény. A törvény bevezette a „közösség tagja elleni erőszak” bűntettét, amely valamennyi társadalmi csoport, így a szexuális kisebbségek elleni támadások esetére is vonatkozik. A közösség tagja elleni erőszak elkövetői egy „egyszerű” testi sértéshez vagy kényszerítéshez képest (1) súlyosabb büntetésre számíthatnak, (2) az áldozatnak nem kell külön feljelentést tennie, a hatóságok hivatalból kötelesek nyomozni/vádat emelni, ha tudomásukra jut egy ilyen eset, (3) a törvény már a bűncselekmény előkészületét is bünteti, tehát az is elég, ha egy skinhead csoport felfegyverkezve melegverésre indul, nem kell, hogy ténylegesen is megverjenek valakit. A törvény további fontos újdonsága, hogy szigorúbban bünteti a gyülekezési szabadság megsértését, ezáltal pl. a Meleg Büszkeségnapi felvonulásokat akadályozni próbáló szélsőségesek a jövőben komolyabb büntetésre számíthatnak. A melegszervezetek nem voltak teljesen elégedettek a törvénymódosítással, mivel az továbbra is külön nevesíti a faji/etnikai/vallási csoportokat, a szexuális kisebbségekre azonban csak mint „a lakosság egyes csoportjai” utal. A melegszervezetek szerint szerencsésebb lett volna, ha a szexuális irányultság és nemi identitás külön is nevesítve szerepelt volna a törvényben, a vonatkozó módosító javaslatokat azonban az Országgyűlés leszavazta.

Országgyűlés, törvényjavaslat

Ez a törvény vezeti át a bejegyzett élettársi kapcsolat intézményét a Büntető Törvénykönyvön. Ez alapján a bejegyzett élettársak is hozzátartozónak minősülnek, és megilleti őket mindazon jogosultságok (pl. a tanúvallomás megtagadásának joga), amely a házastársakat is. A törvény ugyanakkor a kettős házasság szabályait is módosította, így aki úgy köt házasságot/bejegyzett élettársi kapcsolatot, hogy egy korábbi házassága/bejegyzett élettársi kapcsolata még mindig fennáll, bűncselekményt követ el.

Országgyűlés, kérdés/interpelláció

A 2008-as felvonuláson tapasztalható erőszak és a rendőri fellépés hiányosságai kapcsán tett fel kérdést az igazságügyi és rendészeti miniszternek és a legfőbb ügyésznek két SZDSZ-es képviselő. Válaszában a miniszter egyetértett a képviselőkkel, hogy az erőszak elfogadhatatlan, de jelezte, a felvonulás biztosított helyszínén nem történtek sérülések (csak azt követően), és a rendőrség 60 ellentüntető ellen indított eljárást. A legfőbb ügyész válaszában kitért rá, hogy a tojásdobálás jogszerűsége kapcsán korábban kifejtett ügyészségi álláspontot az ügyészség később megváltoztatta, a tojásdobálás tettleges becsületsértést valósít meg, ugyanakkor fenntartotta, hogy a tojásdobálás nem erőszakos magatartás, ezért nem valósít meg garázdaságot.

Országgyűlés, törvényjavaslat

Magyarországon 2014-ig a többször módosított, 1959-ben elfogadott Polgári Törvénykönyv volt érvényben. A Kormány már 1998-ban elhatározta egy új magjánjogi kódex elofgadását, az előkészítő munkálatok közel egy évtizedig folytak. Az Országgyűlésnek 2008-ben benyújtott törvényjavaslat integrálta volna a bejegyzett élettársi kapcsolat intézményét a Ptk. családjogi könnyvébe, bővítette volna az élettársak jogait és tisztázta volna a nem hivatalos megváltozásának családjogi hatásait. A parlamenti vita során a javaslat a partner gyermekének örökbefogadását élettársak számára lehetővé tevő módosítással is bővült. A Parlament 2009 őszén el is fogadta a végleges változatot, ám annak hatályba lépése előtt a 2010 tavaszán hatalomra került konzervatív többség az elfogadott és kihirdetett törvény visszavonta, így az sosem lépett hatályba.

Európai Parlament, jelentés

A jelentés leszögezi, hogy a megkülönböztetésmentességre vonatkozó politikák tagállami alkalmazásának következetlensége hozzájárul a megkülönböztetést tiltó közösségi irányelvek hiányos gyakorlatba ültetéséhez, valamint megállapítja, hogy a 2000/78/EK irányelvben szereplő, a családi állapottal kapcsolatos kivételek korlátozták a szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetéssel szemben az irányelv által kínált védelmet

Országgyűlés, módosító javaslat

Az Országgyűlés olyan módosító javaslatot fogadott el, amely törölte volna a törvényből a bejegyzett élettársak névviselésének lehetőségét. Az elfogadott módosító javaslat azonban pont ellentétes célt ért el, és a házassággal azonos módon szabályozta a bejegyzett élettársak névviselését (az elfogadott módosító a házassági szabálytól való eltérést törölte). Ez a módosító javaslat az elfogadott módosítók céljának megfelelően egyértelművé tette, hogy a bejegyzett élettársak nem vehetik fel egymás nevét.

 

Európai Parlament, állásfoglalás

Az állásfoglalás a rasszista és antiszemita szervezetek és támadások mellett a szexuális beállítottságon alapuló gyűlöletbeszéd ellen is síkra szállt.

Oldalak