partnerkapcsolat

Az Alkotmánybíróság határozata ellenére ez a módosító javaslat továbbra is csak különnemű személyek között értelmezte volna az élettársi kapcsolatot.

Az Alkotmánybíróság határozata ellenére ez a módosító javaslat továbbra is csak különnemű személyek között értelmezte volna az élettársi kapcsolatot.

A társadalombiztosítási szabályok szerint az élettárs akkor jogosult özvegyi nyugdíjra, ha legalább 10 éven keresztül együtt élt az elhunyttal. 1996 előtt azonban az élettársi kapcsolatot csak különneműek között értelmezte a törvény. A rendelet egyértelművé tette, hogy a 10 évbe az 1996 előtt együtt töltött éveket is bele kell számolni.

A törvény elfogadását megelőzően a Polgári Törvénykönyv csak különnemű párok esetén ismerte el az élettársi kapcsolatot. A melegszervezetek által 1993-ban benyújtott beadvány nyomán az Alkotmánybíróság ezt a szabályt alkotmányellenesnek minősítette. Erre válaszul fogadta el az Országgyűlés az élettársi kapcsolat új definícióját, amely már nem tartalmazta az élettársak nemére vonatkozó szűkítést.

Ez a törvény vezeti át a bejegyzett élettársi kapcsolat intézményét a Büntető Törvénykönyvön. Ez alapján a bejegyzett élettársak is hozzátartozónak minősülnek, és megilleti őket mindazon jogosultságok (pl. a tanúvallomás megtagadásának joga), amely a házastársakat is. A törvény ugyanakkor a kettős házasság szabályait is módosította, így aki úgy köt házasságot/bejegyzett élettársi kapcsolatot, hogy egy korábbi házassága/bejegyzett élettársi kapcsolata még mindig fennáll, bűncselekményt követ el.

Az Országgyűlés olyan módosító javaslatot fogadott el, amely törölte volna a törvényből a bejegyzett élettársak névviselésének lehetőségét. Az elfogadott módosító javaslat azonban pont ellentétes célt ért el, és a házassággal azonos módon szabályozta a bejegyzett élettársak névviselését (az elfogadott módosító a házassági szabálytól való eltérést törölte). Ez a módosító javaslat az elfogadott módosítók céljának megfelelően egyértelművé tette, hogy a bejegyzett élettársak nem vehetik fel egymás nevét.

Az Országgyűlés olyan módosító javaslatot fogadott el, amely törölte volna a törvényből a bejegyzett élettársak névviselésének lehetőségét. Az elfogadott módosító javaslat azonban pont ellentétes célt ért el, és a házassággal azonos módon szabályozta a bejegyzett élettársak névviselését (az elfogadott módosító a házassági szabálytól való eltérést törölte). Ez a módosító javaslat az elfogadott módosítók céljának megfelelően egyértelművé tette, hogy a bejegyzett élettársak nem vehetik fel egymás nevét.

A törvényjavaslat Kormány által benyújtott változatában még szerepelt a bejegyzett élettársak névviselésének lehetősége. Ez a módosító javaslat a házasságtól való távolság megteremtése érdekében a partner neve felvételének lehetőségét törölte a törvényből.

Ez a törvény vezette volna be a bejegyzett élettársi kapcsolat intézményét a magyar jogrendbe, ám az Alkotmánybíróság a törvényt a hatálybalépése előtt megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság azt sérelmezte, hogy a törvény azonos- és különnemű párok számára is lehetővé tette volna bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését, és mivel a házasság és a bejegyzett élettársi kapcsolat nagyon közeli jogintézmények, a heteroszexuális párok esetében ez a házasság megkettőzését jelenti.

Göncz Kinga miniszterasszony egy konferencián tett bejelentése kapcsán érdeklődött az igazságügyi miniszternél az SZDSZ-es képviselő a regisztrált élettársi kapcsolat bevezetéséről. A miniszter válaszában az új Polgári Törvénykönyv készülő tervezetére utalt, amely (akkor még) az élettársi kapcslat fakultatív (további jogokat nem biztosító) bejegyzésének lehetőségét tartalmazta.