Schiffer András

1971. június 19-én született, Budapesten. A Veres Pálné Gimnáziumban szerzett érettségit követően, a MKKE Központi Könyvtárában, majd egy pénzügyi tanácsadó cégnél gyakornok. Az országos politikában először 1989. nyarán vállalt szerepet, amikor a bázisdemokratikus elveket valló “Új Nemzedék” állampolgári mozgalom egyik koordinátora volt. 1990. derekán pár tucat középiskolás és egyetemista társával úgy gondolták, hogy lehetséges alulról, és a pártállami utódszervezetektől függetlenül életre kelteni egy baloldali ifjúsági mozgalmat, s így lett egyik alapítója, majd két éven át ügyvivője az Ifjú Szocialistáknak. 1992 őszén kilépett a szervezetből. 1992 és 1995 között az Alternatív Háló koordinátora és az Alternatív Fesztivál (1992, 1993) egyik szervezője volt. Szerepet vállalt az Egyetemi Színpad működését segítő alapítvány kuratóriumában is. A Magyar Filmklubok és Filmbarátok Szövetségének alakulása (1986) óta tagja.

1995 nyarán kapott jogi diplomát az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. Az ELTE-n 1992-94 között politológiát , majd 1995-97 között – a Lányi András által indított szakirány első évfolyamán- humánökológiát hallgatott. Az egyetem után rövid időre a NIOK Alapítványnál bekapcsolódott a nonprofit törvény előkészületi munkáiba, majd ügyvédjelöltként dolgozott. A jogi szakvizsgát 1999-ben tette le, s ekkortól működik ügyvédként. A Schiffer és Társai Ügyvédi Iroda tagja, irodavezetője. A jogvédő tevékenység mellett ügyvédként elsősorban gazdasági joggal (társasági jog, kötelmi jog, munkajog, szellemi tulajdon, verseny- és reklámjog, médiajog főleg), ill. cégek általános képviseletével (főként a média- és a kereskedelmi szektorban) foglalkozik. 2004-2010 között tagja az Albuplast Zrt. igazgatóságának. 2007-08-ban óraadó az ELTE ÁJK jogszociológia tanszékén. Két sikeres alkotmánybírósági beadvány fűződik a nevéhez: a TASZ képviseletében 2006 őszén ő jegyezte a gyülekezést korlátozó fővárosi rendelettel szembeni indítványt, majd 2007 nyarán a Védegylet képviseletében a parlamenti pártok alapítványait kedvezményező rendelkezéseket támadta meg.

1996-ban lett a Társaság a Szabadságjogokért(TASZ) munkatársa, majd 2004-08 között a TASZ ügyvivője volt. A TASZ-nál a politikai szabadságjogok programot vezette. A szólás-, gyülekezési és információszabadság mellett a gondnokság szabályozásával, ill. adatvédelmi kérdésekkel is foglalkozott a jogvédő szervezetnél, ill. e területeken publikált. 1997 és 2006 között a Habeas Corpus Munkacsoport, míg 2001 és 2007 között a Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum jogsegélyszolgálatának is dolgozott: előbbi szervezet a melegek, bántalmazott nők, míg utóbbi a pszichiátriai betegek jogvédelmét látta el. 1997-98-ban tagja volt a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumának.

A Védegyletnek alakulása (2000) óta tagja, 2002-től munkatársa. 2003 és 2008 között a Védegylet szervezőbizottságának, 2004-től 2006-ig pedig felügyelő bizottságának volt tagja. A Védegyleten belül 2005-ben felelőse annak a kezdeményezésnek, amely Sólyom László köztársasági elnökké választását célozta. Tagja volt az Ökotárs Alapítvány “Valódi Civil Partnerség”-díját odaítélő kuratóriumának. A 2006-os önkormányzati választásokon a Humanista Párt delegálta a Fővárosi Választási Bizottságba. Közéleti publicisztikái az elmúlt években számos napi- és hetilapban jelentek meg.

A kezdetektől egyik szervezője az Ökopolitikai Műhelynek, illetve a “Lehet más a politika!” kezdeményezésnek. Megalakulásától kezdve a Lehet Más a Politika (LMP) választmányi tagja és szóvivője. A 2010-es országgyűlési választáson az LMP országos listavezetője és Budapest 7. egyéni választókerületében képviselő-jelöltje. Országos listáról szerzett mandátumot. A Törvényalkotási bizottság tagja.

Pozíciók
2013
aktuális
Jelöltség
Párt: LMP
Listapozíció: 1
Választókerület: Budapest 1. vk

Indítványok

Országgyűlés, kérdés/interpelláció

A Budapest Pride-ot követő, három személy terhére elkövetett homofób és rasszisa támadás kapcsán tanúsított rendőri mulasztásokról kérdezte az LMP-s képviselő a belügyminisztert. A belügyiminiszter válaszában megállapítja, hogy a rendőrség a rendezvényt a szükséges eszközökkel biztosítota, megakadályozta a támadás folytatását és jelenleg nyomozást folytat az elkövetők beazonosítására.

Országgyűlés, kérdés/interpelláció

A homofób nézeteket valló Kárpátia zenekarnak adott kitüntetés miatt kérdezték az LMP-s képviselők az emberi erőforrások miniszterét. A miniszter válaszában közölte, hogy a hasonló helyzetek elkerülése végett felkérte a kultúráért felelős államtitkárt, hogy a művészeti középdíjak jelölésének és bírálatának rendjére vonatkozóan készítsen elő módosítás-tervezetet, amely azonban még nem készült el.

Országgyűlés, módosító javaslat

A módosító javaslat törölte volna a kirekesztő családfogalmat az Alaptörvénybe építő rendelkezést a törvényjavalat szövegéből.

Országgyűlés, módosító javaslat

A módosító javaslat 10 év együttélés után az élettársakat közeli hozzátartozónak tekintette volna.

Országgyűlés, módosító javaslat

A módosító javaslat lehetővé tette volna az élettársak és a bejegyzett élettársak számára, hogy örökbefogadják partnerük gyermekét.

Idézetek

2014.03.24 a Jobbikkal való vitatkozás szükségességéről írott nyílt levelében

Az elmúlt négy évben a parlament plenáris ülésein talán én emeltem fel a hangomat legtöbbször, valahányszor a Jobbik-frakcióból felhangzott a „cigánybűnözés”, a „szolid” zsidózás, buzizás.  Igaz, egyetlenegyszer sem náciztam, fasisztáztam. Megpróbáltam nyugodt hangnemben elmagyarázni, akár több tucatszor is, hogy álláspontom szerint, miért alázza meg óhatatlanul is a „cigánybűnözés” kifejezés használata valamennyi roma honfitársunkat, miért óriási a felelőssége annak, aki a parlamenti színpadról korbácsol fel indulatokat. 

2010.07.04 a Budapest Pride megnyitója kapcsán

[N]yilatkozat-váltás pattant ki a megnyitón lévő képviselet ügyében Török Zsolt és Schiffer András között. Az index arról számolt be, hogy »Török Zsolt MSZP-s országgyűlési képviselő szerint Schiffer András valótlanságot állított, amikor azt mondta, hogy a parlamenti pártok közül csak az LMP képviseltette magát a Budapest Pride vasárnap esti megnyitóján Budapesten.« »A szocialista politikus közleménye szerint ő az MSZP esélyegyenlőségi ügyvivőjeként jelen volt a rendezvényen.« Schiffer András, az LMP frakcióvezetője pedig elmondta: »fontosnak tartják azokat a szimbolikus gesztusokat, amelyekkel egyértelművé teszik, hogy egyenjogúnak fogadják el az LMBT-közösséget«.”

2010.03.02 a választási kampányban adott interjúban

Az állampolgári egyenjogúság mindenkire kiterjed, a meleg közösség emancipációja többé-kevésbé – legalábbis a jogrendben – megtörtént. A munkahelyi diszkrimináció azonban mindennapos probléma, s ez természetesen emberi jogi kérdés. Az LMP elkötelezett valamennyi társadalmi csoport jogegyenlősége mellett, és nyitott az érintett érdekvédelmi szervezetek javaslataira. Ugyanakkor tudatosan tartózkodunk attól, hogy az úgynevezett szimbolikus kérdésekben keresztes háborút szítsunk.