A módosító javaslat törölte a Ptk-ból a bejegyzett élettársakra és élettársakra vonatkozó rendelkezéseket.
Rubovszky György
1944. február 1-én született. 1962-ben érettségizett a budapesti Eötvös József Gimnáziumban. Esti tagozaton tanult az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogtudományi Karán, 1970-ben diplomázott.
1970-ben ügyvédjelölt lett, majd az 1972-es szakvizsga után a 14. számú Ügyvédi Munkaközösségben dolgozott ügyvédként. 1977 és 1991 között a munkaközösség vezetője. 1991-ben egyéni ügyvéd lett. 1968-ban a Magyar Jogász Szövetség, 1988-ban a Független Jogász Fórum tagja lett.
1989-ben lépett be a KDNP-be, a II. kerületi szervezet alelnökévé választották. 1990 és 1994 között a Fővárosi Közgyűlés tagja volt. 1991 és 1992 között a párt budapesti koordinációs szervezetének elnöke volt, majd 1994-ig a KDNP országos ügyvezető titkáraként dolgozott.
Az 1994-es országgyűlési választáson pártja országos listájáról bekerült az Országgyűlésbe. 1995 és 1997 között a KDNP-frakció helyettes vezetője volt. 1997-ben több párttársával együtt kizárták a pártból és a frakcióból. Rövid független képviselői munka után belépett a Fidesz-frakcióba, 1998-ban a pártba is. Az 1998-as országgyűlési választáson a Fidesz budapesti területi listájáról jutott be az Országgyűlésbe. Az alkotmány- és igazságügyi bizottság alelnöke volt a ciklusban. 1999-től 2002-ig az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tagja, valamint 2000 és 2003 között a Fidesz országos választmányának alelnöke volt. 2002-ben nem jutott be az Országgyűlésbe, de 2003-ban Varga László halála miatt megüresedett mandátum helyére behívták.
2006-ban a Fidesz és az újjáalakult KDNP közös országos listájáról került be, a KDNP-frakció helyettes vezetőjévé választották. A KDNP pártügyésze. A 2010-es országgyűlési választásokon a Somogy megyei területi listáról jutott be. A mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság elnöke lett. 2014-től az Igazságügyi bizottság elnöke, valamint a Törvényalkotási bizottság tagja.
Nős, felesége ügyvéd. Két gyermekük született. Húga, Rubovszky Éva, a Nemzetek Háza elnöke, sógora Jankovics Marcell.
Indítványok
A KDNP-s képviselők a törvényjavaslat köztársasági elnök általi visszaküldése után is megpróbálkoztak a bejegyzett élettársi kapcsolat Ptk-ból való törlésével.
A módosító javaslat célja szerint megszüntette volna a kettős bejegyzett élettársi kapcsolat büntetőjogi üldözését, tehát nem lett volna büntethető, ha valaki kettő vagy több személlyel létesít bejegyzett élettársi kapcsolatot. A módosító javaslat nem vette figyelembe, hogy a Btk. már eleve tartalmazott kettős bejegyzett élettársi kapcsolatot tilalmazó szabályokat, és a törvényjavaslat csak pontosította volna a tilalom szövegét, ezért gyakorlati következménye a javaslat elfogadásának sem lett volna.
A módosító javaslat eltávolította volna a törvényből azt a szabályt, amely érvénytelenné nyilvánítja a házasságot, ha valamelyik félnek korábbi bejegyzett élettársi kapcsolata áll fenn. Ez lehetővé tette volna, hogy egy személynek egyszerre legyen érvényes egy bejegyzett élettársi kapcsolata és egy házassága, ezzel gyakorlatilag törvényesítette volna a bigámiát.
A törvényjavaslat szerint a bejegyzett élettárs köteles eltartani párja közös háztartásban nevelkedő gyermekét. A módosító javaslat megszüntette volna ezt a kötelezettséget, arra hivatkozva, hogy ez bátorítja az azonos nemű párok gyermekvállalását.
A módosító javaslat eltörölte volna az élettársak korlátozott öröklése jogát, amely végrendelkezés nélkül is biztosította volna a közösen lakott lakásra és közösen használt tárgyakra vonatkozó öröklést.
Ez a módosító javaslat törölte volna a Ptk-ból a bejegyezett élettársakra vonatkozó rendelkezéseket arra hivatkozva, hogy az elfogadott törvényt az Alkotmánybíróság előtt megtámadták, és az eljárás még folyamatban van.