2011-ben a magyar Parlament új törvény fogadott el az egyházak működéséről, amely széleskörű autonómiát biztosított az egyházi intézményeknek a munkavállalók kiválasztása során, amely nem volt összhangban a vonatkozó EU irányelvvel, így elvben pl. lehetővé tette volna, hogy egy egyházi iskola tanára vagy takarítója esetén a szexuális irányultságra vagy nemi identitásra alapozva ne vegyenek fel vagy rúgjanak ki valakit. 9 EP képviselő, köztük két magyar, arról kérdezte az Európai Bizottságot, hogy mennyiben tartják a magyar szabályozást összeegyeztethetőnek az irányelvvel. A kérdés határása a Bizottság többször is kérdést intézett a magyar hatóságokhoz, amelynek eredményeként végül a magyar Parlament módosította a kifogásolt jogszabályhelyet.
Göncz Kinga
Indítványok
A kirekesztő családfogalmat tartalmazó családvédelmi törvény elfogadását követőn 12 EP képviselő, köztük három magyar, arról kérdezte az Európai Bizottságot, hogy összeegyeztethető-e ez a családfogalom a menekültügy, a családegyesítés, a szabad mozgás és a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén létező EU-s jogszabályok családtag fogalmával. A Bizottság a kérdéssel érdemben nem foglalkozott, mindössze jelezte, hogy a családjogi kérdések (így a házasság és a bejegyzett élettársi kapcsolat szabályozása is) tagállami hatáskör.
Idézetek
Kötelességünk fellépni a melegekkel szemben tapasztalható előítéletek, a kirekesztés ellen: a kormányzatnak, a civil szervezeteknek és az egyes állampolgároknak is nagy a felelőssége ebben a kérdésben. Az Európai Unió tagjává vált, modern és demokratikus Magyarország politikai közösségének valamennyi felelős közéleti szereplője számára elfogadhatatlan és megmagyarázhatatlan bármely kirekesztő, sztereotípiákra támaszkodó állítás, amely sérti a szexuális kisebbségek legalapvetőbb emberi méltóságát. Többen attól tartanak, hogy a meleg élettársi kapcsolatok jogi rendezésével a melegek és leszbikusok együttélése társadalmi normává nőné ki magát, egyfajta példává válna. Ennek a téves álláspontnak a hangoztatása minden létező szociológiai és pszichológiai tudományos megállapítást semmibe vevő, a meglévő sztereotípiák, téves vélekedések továbbélését, meggyökeresedését eredményező valótlanság. Mindez a 21. századi Európában, a demokratikus Magyarországon vállalhatatlan és védhetetlen álláspont. Nyilvánvaló, hogy az állampolgárok nem a törvényi szabályozás alapján választanak szexuális orientációt, és nem is ez alapján választanak maguknak partnert. (…) A törvényi szabályozás révén nem többletjogokat adunk a melegeknek, hanem az alkotmányban biztosított jogok érvényesülését szeretnék biztosítani számukra. Az egymás magánéletének, értékválasztásának, életvitelének tiszteletben tartása, az alapvető emberi jogok, az értékek sokszínűsége iránti elkötelezettség, a szabadság és a diszkriminációellenesség a követendő út. Az Európai Unió tagállamainak, így Magyarországnak is kötelessége foglalkoznia a legsúlyosabb diszkriminációs és emberi jogi kérdésekkel. Valamennyi tisztességes politikai szereplőnek, politikai meggyőződésétől, párthovatartozásától függetlenül őrködnie kell az alapvető emberi jogok sértetlensége fölött. Tiszteletet érdemelnek azok a civil szervezetek és közéleti szereplők, akik az elmúlt 15 esztendőben a melegek jogainak érvényesüléséért, homoszexuális honfitársaink emberi méltóságának biztosítása érdekében léptek fel. Az ő munkájuknak is köszönhetően napjainkban egyre többen merik vállalni önmagukat. A társadalom egy része azonban még mindig előítéletesen viszonyul azokhoz, akik az őszinteséget, a teljes értékű, méltósággal teli életet választják. Soha nem szabad megfeledkeznünk arról, milyen erősen befolyásol minket az, hogy milyen szavakat használunk. A szavaknak rettenetes erejük van. Meggyőződésem, hogy egyetlen embernek sincs joga meghívás nélkül belépni egy másik ember életébe, beleszólni mindennapjaiba. Nem ítélkezhetünk mások felett, nem törhetünk pálcát mássága miatt egyetlen szomszédunk, egyetlen rokonunk, egyetlen munkatársunk felett sem. Nem megoldás, ha továbbra is becsukjuk a szemünket. Mindannyiunknak társadalmi párbeszédre, kölcsönös elfogadásra, toleranciára és megértésre van szüksége. A többségnek és a kisebbségnek egyaránt - valamennyiünk érdekében
Magyarországon az egynemű párok házassága még jó ideig nem lesz napirenden, de az esélyegyenlőségi tárca szakértői már dolgoznak azon, hogy számos európai országhoz hasonlóan nálunk is lehetővé váljon kapcsolatuk regisztrálása