Donáth László

Indítványok

Országgyűlés, módosító javaslat

A bejegyzett élettársi kapcsolat és a házasság közti egyik fontos különbség, hogy a bejegyzett élettársak nem vehetik fel a partner nevét. Ez a módosító javaslat felszámolta volna ezt a különbséget, és a bejegyzett élettársak a házassági névhez hasonlóan felvehették volna egymás nevét.

Országgyűlés, módosító javaslat

A törvényjavaslat Kormány által benyújtott változata szerint külföldiek csak akkor köthettek volna bejegyzett élettársi kapcsolatot, ha azt saját joguk is elismeri. Tehát például egy lengyel és egy magyar pár nem létesíthetett volna bejegyzett élettársi kapcsolatot. Ez a módosító javaslat könnyített volna a szabályozáson, és lehetővé tette volna bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítését, ha a pár legalább egyik tagja magyar állampolgár vagy letelepedési engedéllyel rendelkezik. Végül egy ehhez hasonló, de részletesebb szabályozás került elfogadásra.

Országgyűlés, módosító javaslat

Ez a módosító javaslat törölte volna a Büntető Törvénykönyvből a természet elleni fajtalanság tényállását, ez által azonos beleegyezési korhatárt írt volna elő az azonos- és különneműek közti szexuális kapcsolatra. A javaslat nem kapta meg a szükséges támogatást a bizottságban, ezért az Országgyűlés nem szavazott róla.

Szavazások

Bejegyzett élettársi kapcsolat (2009) módosító: külföldi állampolgárok Igen
Bejegyzett élettársi kapcsolat (2009) módosító: kettős bejegyzett élettársi kapcsolat Nem
Bejegyzett élettársi kapcsolat (2009) módosító: házasság érvénytelensége Nem
Bejegyzett élettársi kapcsolat (2009) módosító: névviselés lehetővé tétele Nem
Bejegyzett élettársi kapcsolat (2009) módosító: gyermektartás eltörlése Nem
Bejegyzett élettársi kapcsolat (2009) Igen
Közösség tagja elleni erőszak 2008) módosító: szexuális irányultság és nemi identitás nevesítése Nem
Btk. módosító (2008): bejegyzett élettárs nem hozzátartozó Nem
Közösség tagja elleni erőszak 2008) módosító: hivatkozás az egyenlő bánásmód törvényre Igen
Btk. módosító (2008): kettős bejegyzett élettársi kapcsolat nem büntethető Nem
Ptk. gyűlöletbeszéd (2008) Igen
Közösség tagja elleni erőszak (2008) Igen
Btk. módosító (2008): bejegyzett élettársi kapcsolat átvezetése Igen
Bejegyzett élettársi kapcsolat (2007) módosító: névviselés lehetőségének megszüntetése Igen
Bejegyzett élettársi kapcsolat (2007) módosító: átnevezés Igen
Bejegyzett élettársi kapcsolat (2007) módosító: utalószabály törlése Nem
Bejegyzett élettársi kapcsolat (2007) módosító: névviselés lehetőségének eltörlése Igen
Bejegyzett élettársi kapcsolat (2007) módosító: névviselés lehetőségének eltörlése Igen
Bejegyzett élettársi kapcsolat (2007) Igen
Ptk. gyűlöletbeszéd (2007) Igen
Menekültügyi törvény (2007): szexuális irányultság nevesítése Igen
Nemi helyreállító beavatkozások finanszírozása (2006) módosító: részleges finanszírozás Igen
Bevándorlás élettársak (2011) Igen
Nemi helyreállító beavatkozások finanszírozása (2006) módosító: teljes finanszírozás Igen
Nemi helyreállító beavatkozások finanszírozása (2006): finanszírozás megszüntetése Igen
Mesterséges megtermékenyítés (2005) módosító: külföldi egyedülálló nők Igen
Mesterséges megtermékenyítés (2005) módosító: egyedülálló nők Igen
Mesterséges megtermékenyítés (2005) módosító: egyedülálló nők Nem
Mesterséges megtermékenyítés (2005) Igen
HIV+ külföldiek bevándorlása (2005) Igen
Egyenlő bánásmód (2003) módosító: szexuális irányultság és nemi identitás törlése Nem
Egyenlő bánásmód (2003) módosító: egyházi autonómia Nem
Egyenlő bánásmód (2003) Igen
Élettársi kapcsolat azonos neműek között (1996) Igen

Idézetek

2009.03.19 bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény módosító javaslatainak emberi jogi bizossági vitája

Pettkó András egy igazi magyar úr, és elképzelhető, hogy az anyakönyvvezetők házi szentjéül meg fogják őt választani, ha már másnak nem kell. Mindazonáltal az előzőekben lefolytatott vita engem nem arról győzött meg, hogy a spórolás, pénzkímélés és ehhez hasonló, egyébként általam is nagyon fontosnak tartott szempont lenne döntő e kietlen táján a magyar honnak, amit az országgyűlés eme bizottsága jelent. A másik megjegyzésem az, hogy az elvi kérdés elvi kérdés. Azért mondom, hogy Ön egy magyar úr, és nem egyszerűen nem író, nem olvasó magyar nemes, azt hagyjuk meg a konzervatívoknak, hanem magyar úr, aki szeretne jogegyenlőséget biztosítani mindenkor és mindenki számára. Ez valóban, ahogy az előbb tetszett volt mondani, nem lehet sem pénzkérdés, sem hivatal kérdése. Mindazonáltal igaz, ha tudja követni ezt a különös gondolatmenetet, természetesen nekem nem áll módomban, mert én is egy magyar úr vagyok, ha egyszer ketten jegyezzük ezt a törvényjavaslatot, visszavonni ezt a törvényjavaslatot anélkül, hogy egyeztettem volna azzal a kiváló, ámbátor ifjú, de rendkívül tehetséges és nagyreményű szabad demokrata képviselőtársammal, akivel ezt együtt jegyeztük volt. Ha ő úgy dönt, én meg fogok hajolni az ön érvei súlya alatt, akár még erre is kész vagyok, de engedje meg, hogy időt kérjek, és egy pontosítást azért hadd mondjak. Olyan emberként, aki rendszeresen anyakönyvez, nem állami, hanem egyházközségi anyakönyvet vezet. Ez nem így van, nem egyszerűen az igény dönti el. Az anyakönyv az anyaegyházközség méltóságát, súlyát korporáló hivatalos irat, amelynek kezelésére a mindenkori parókus lelkész, római katolikusoknál a plébános jogosult. Ezért aztán nem lehet azt mondani, hogy kérem, én ugyan anyaegyházközség vagyok, de anyakönyvem az nincsen, és ha van is anyakönyvem, azt a szomszéd faluban lévő parókus vagy plébános kezeli. Vagy, vagy. Ez egy külön kérdés, nem akarok beletévedni az állami anyakönyvezés rejtelmeibe, azzal együtt, hogy az nem olyan régi, hiszen 1894, ugye, jól emlékszem? [helyeslően: Igen.] Köszönöm szépen! 1894, amióta Magyarországon nagyon helyesen a civil állam megalkotta a maga civil dolgait, és a végsőkig ragaszkodni kell ennek mindenfajta felekezeti és vallási hatásoktól mentességéhez. De ennek alapján, amit elmondtam, talán újragondolja Pettkó képviselő úr, hogy pusztán spórolási szempontok megállják-e a helyüket. Az az állami anyakönyvvezető, aki ki tudja tölteni a házassági anyakönyvet, a halotti anyakönyvet, a születési anyakönyvet, az bizony ki tudja tölteni a bejegyzett élettársi kapcsolatokról szóló anyakönyvet is. Kétségtelenül, lehet, hogy az egy karcsúbb anyakönyv lesz, én föl se tudom mérni, hogy Írország és Magyarország vajon adekvát-e e tekintetben, azt se tudom, hogy egyáltalán van-e rá igény, de nincs okom azt feltételezni, hogy azok a szervezetek, amelyek ezt a javaslatot felvetették a múltkori ülésünkön, azok alaptalanul jártak volna el. Tehát még egyszer, hálásan megköszönöm gondolkodásomat megihlető szép szavait, de kérem, hogy hagyjon egy kis időt, hogy Gusztos képviselő úrral újragondolhassuk ezt.

2009.03.10 A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény általános vitája

Vagy azt mondom, hogy minden a házasság jogintézménye alá tartozik, és ez az, amit véd a magyar állam törvényhozása, alkotmánya, egész jogrendje, és [...] beletartozhat az én elgondolásom szerint adott esetben két azonos nemű ember közössége, szövetsége, gyermekkel vagy gyermek nélkül akár. [...] [N]e azt keressük, hogy miképpen lehetne korlátozni a másik ember szabadságát, élni akarását és képességét, hanem sokkal inkább, hogy hogyan élje úgy a másik ember a szabadságát, hogy a miénket is tiszteletben tartsa.