Farkas Flórián a homoszexualitásról mint betegségről

2003. november 25
parlamenti/közgyűlési beszéd

Nem tartjuk helyesnek azt az eljárást, amely e törvény keretében egyformán kezeli a különböző eltérő helyzetű csoportokat. Szolidárisak vagyunk a fogyatékosokkal, a nagycsaládosokkal, az időskorúakkal, de úgy véljük, hogy a 8. §-ban felsorolt 18 féle kategória problémái nem rendezhetők egy törvényben. Cigánynak lenni nem betegség, nem születési hiba vagy baleset következménye, nem hasonlítható össze a szexuális irányultsággal vagy a nemi identitás problémáival.

Teljes szöveg: 
FARKAS FLÓRIÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt még éber Képviselőtársaim! A cigányok többsége nevében beszélhetek, amikor kijelentem, hogy mi nagyon várjuk az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőségről szóló törvényt, de nem azt, ami a tervezetben előttünk fekszik. Jó és hatékony törvényt várunk, és éppen ezért igényeljük alapos vitáját, lényeges átalakítását, még azon az áron is, hogy még néhány hónapot várnunk kell elfogadására. Érzékeljük, hogy az előterjesztő gyorsított menetben, a költségvetési törvény árnyékában át akarja erőltetni a tervezetet. Nem jó ez a sietség, különösen azért, mert minden parlamenti párt akarja ezt a törvényt, de jelentős módosításokkal. Igaza van Kósáné Kovács Magda képviselőtársamnak, hogy minden törvény annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. Most csak néhányat szeretnék említeni a sok kritikus pontból. Nem tartjuk helyesnek azt az eljárást, amely e törvény keretében egyformán kezeli a különböző eltérő helyzetű csoportokat. Szolidárisak vagyunk a fogyatékosokkal, a nagycsaládosokkal, az időskorúakkal, de úgy véljük, hogy a 8. §-ban felsorolt 18 féle kategória problémái nem rendezhetők egy törvényben. Cigánynak lenni nem betegség, nem születési hiba vagy baleset következménye, nem hasonlítható össze a szexuális irányultsággal vagy a nemi identitás problémáival. Talán nem véletlen, hogy a nemzeti és etnikai jogok országgyűlési biztosa 2000-ben kezdeményezett törvénytervezete a nemzeti és etnikai kisebbségekre korlátozódott. Javaslom, hogy ennek megfelelően kezdjük újra a törvény szövegezését. Elsők között támogatom, hogy egyidejűleg a többi védendő tulajdonságú csoport ügyében is szülessen törvénytervezet, amely így jobban érvényesíteni tudja az eltérő élethelyzetből adódó speciális megoldásokat is. Így mindenki jobban jár. Gondunk van az elnevezéssel is. Helyesebb volna inkább jogegyenlőségről, mint esélyegyenlőségről beszélni. Az „ esélyegyenlőségiö szó becsapja az állampolgárokat, mert várakozást kelt, amelyet nem tud kielégíteni. Az esélyek egyenlőtlensége ugyanis millió szállal hozzá van kötve a társadalom általános egyenlőtlenségi rendszeréhez. Ennek az egyenlőtlenségi rendszernek a legalján vannak a cigányok. A törvény büntetni rendeli azt a munkaadót, aki faji alapon diszkriminál cigány és nem cigány munkavállaló között. Helyes; de Észak-Magyarországon, a Közép-Tisza vidékén vagy Baranya egyes területein egész régiók vannak, ahol a cigányok munkanélkülisége 50 százalékos vagy még nagyobb, és sem közel, sem távol nincs munkaadó, akit meg lehetne büntetni diszkrimináció miatt. Hogy lehet így esélyegyenlőséget teremteni? Nem tehetünk kereket Csenyéte vagy Alsószentmárton alá, hogy átgurítsuk a fejlettebb Észak-Dunántúlra. Ha komolyan vesszük a 9. §-ban definiált közvetett hátrányos megkülönböztetést, akkor meg kell kérdeznünk, hogy nem éppen a kormány diszkriminál-e akkor, amikor a költségvetésben nem ad eleget a hátrányos helyzetű térségek gyorsított fejlesztésére vagy a megnyomorított önkormányzatoknak, amelyek így egyre alacsonyabb szintű oktatást tudnak biztosítani cigány és nem cigány gyermekeknek. Meg kell büntetni a felelősöket, ha a cigány tanulókat diszkriminálják. De ki bünteti meg a kormányzatot, amiért az elosztási rendszer egészében diszkriminál? Az egyik legsúlyosabb aggályunk az, hogy a tervezet végrehajtását egy, a kormány felügyelete alatt álló, nagyhatalmú hatóságra bízná. Úgy tudjuk, hogy a kormány éppen csökkenteni akarja a bürokráciát, leépít és decentralizál. 2000-ben a Lungo Drom által vezetett Országos Cigány Önkormányzat kezdeményezésére antidiszkriminációs ügyvédi hálózat kezdte meg működését, amelyet az új kormány is átvett, az igazságügy-miniszter meg volt elégedve működésével. Miért nem lehet ezt továbbfejleszteni? Miért nem lehet ezt a feladatot az ilyen ügyekben nagy tapasztalatokkal rendelkező kisebbségi ombudsmanra bízni? Az Európai Unió kifejezetten azt ajánlja, hogy a végrehajtást segítő intézmény kormánytól független legyen. Mindenki tudja, hogy egy új kormányhivatal felállítása milyen drága. Nem kellene ezt a pénzt nemesebb célokra, mondjuk, az országos esélyegyenlőségi program növelésére felhasználni? Az országos esélyegyenlőségi program létrehozását egyébként elvben támogatjuk. Kérdés, hogy a költségvetés arányban lesz-e a feladataival. Aggályos számunkra itt is, hogy különböző kategóriájú kisebbségek vannak egy bugyorba kötve. Az elosztás során várható, amennyiben a civil társadalom egyáltalán szót kap benne, hogy azon fogunk vitatkozni, hogy a pénzt cigány foglalkoztatási programokra vagy mozgássérülteknek építendő rámpákra fordítsa a kormány, növelve a feszültséget a kevés pénz miatt a versenyzők között. Nem a sértettek és a jogvédők pszichológiai kielégülése a cél, hanem az, hogy javuljon a tényleges helyzet, az emberi jogok, a kisebbség és a többség közötti viszony Magyarországon. Végezetül annyit, hogy a törvényben helytelen a roma név kizárólagos használata. Minket nem sért a cigány szó. A kisebbségi törvényben is a cigány szó szerepel. Mi meg akarjuk szabadítani a cigány elnevezést a rárakódott előítéletektől. Azt akarjuk, hogy a cigány elnevezés éppen olyan büszkén vállalható legyen, mint bármelyik nép neve. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzék padsoraiban.)
http://www.parlament.hu/internet/plsql/ogy_naplo.naplo_fadat_aktus?p_ckl=37&p_uln=111&p_felsz=34&p_felszig=92&p_aktus=8