Avarkeszi Dezső a homofóbiáról

DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Nagyon röviden kívánok néhány dologra reagálni, hiszen lehetőségünk lesz még a részletes vita során a benyújtott módosító indítványokról vitatkozni. Elhangzott már, hogy több képviselőtársunk nyújtott be módosító indítványt a törvényjavaslathoz. Először is, bár itt többen idézték már az Alkotmánybíróság tárgybeli határozatát, ennek ellenére nagyon sokan félreértették vagy félremagyarázták ezt a határozatot, ezért szeretném egy nagyon rövid részét idézni. (14.10) Kifejezetten azt mondja az Alkotmánybíróság, hogy meg kell különböztetni az azonos nemű párok élettársi kapcsolatát a különnemű párok élettársi kapcsolatától jogi szempontból, és míg az egyiknél, a különnemű pároknál nem tartja alkotmányosnak, ha a házassághoz hasonló intézményt hoz létre a jogalkotó, az azonos nemű pároknál ezt mintegy alkotmányos kötelezettségként mondja ki, és azt mondja: nincs tehát alkotmányos lehetőség arra, hogy a törvény a házasság alkotmányosan védett intézményével felcserélhető jogintézményt hozzon létre azok számára, akik házasságkötési joggal rendelkeznek. Ezt követően az Alkotmánybíróság kifejezetten megmondja, hogy azért nem csak az 1. és 2. §-t semmisítette meg, mert akkor kiüresedne a törvény egésze. Tehát azt a részét, ami az azonos nemű párokra vonatkozott volna az eredeti törvénynek, nem semmisítette volna meg, de ha nem ezt teszi, aki kiüresítette volna az egész törvényt. Először Salamon képviselő úr, aztán mások is kifogásolták azt, hogy abban a helyzetben, amikor válság van a világon, és válság van az országban, a kormány feladatának tekinti, hogy egy ilyen törvényjavaslatot benyújtson. Nem gondolnám, hogy a válság okot ad arra, hogy ne foglalkozzunk más kérdésekkel is, például a jogvédelem kérdéseivel ne foglalkozzunk, különösen akkor, amikor - mint ahogy említettem - az Alkotmánybíróság kifejezetten a jogalkotó kötelességének tekinti, hogy ezt a lehetőséget teremtse meg. Arról nem beszélve, hogy eddig én azt nem érzékeltem, hogy az ellenzék egy része arra törekedett volna, hogy a válság ellen fellépjen, hiszen sem a kormány ezzel kapcsolatos javaslatait nem fogadta el, sem a társadalom részéről érkező, a tudomány részéről érkező más javaslatokkal nem kíván foglalkozni, például a Reformszövetség javaslataival, más dimenziókban gondolkodik, ez a más dimenzió nem más, mint a hatalom minden áron történő megszerzése. A nyilvántartás kérdésével szintén Salamon képviselő úr foglalkozott, és itt valamiféle diszkriminációról beszélt, hogy hátrányba kerülnek azok, akik nem kívánják ebbe a nyilvántartásba bejegyeztetni magukat. Ez nyilvánvalóan nem kötelező, ennek mindössze az a célja, hogy később egyes jogügyleteknél, egyes jogügyletek intézésénél a bizonyítás könnyebb legyen, ezzel bárki élhet majd. Én tudom, hogy a magyar társadalomban sokan vannak - egyébként meg kell mondani, hogy egyre kevesebben -, akik félelemmel, tiltakozással, az ismeretlentől, a másságtól való félelemmel, rossz érzésekkel tekintenek az azonos nemű párokra, a homofóbia megvan a magyar társadalomban, ez kétségtelen. Ennek ellenére engem végtelenül elszomorított, hogy ez a homofóbia, ez a középkori, de legalábbis a múlt század közepére emlékeztető gondolkodásmód, tudománytalan gondolkodásmód megjelenhetett itt a parlamenti vitában, és erre nem kívánok semmiképpen reagálni sem. Turi-Kovács képviselő úr hozzászólásával kapcsolatban én nagyon sajnálom, ha úgy gondolja, hogy ha egy kormány vagy egy politikai erő emberi jogok védelme érdekében felszólal, illetve törvényjavaslatot nyújt be, vagy törvényjavaslatot támogat, ennek nem lehet más oka, mint hogy bizonyos szavazatokat meg kíván szerezni. Sajnálatos, ha van, aki ezt így gondolja. Végül, ami a jogalkotási törvényt illeti: nagyon sajnálom, hogy Mátrai Márta képviselő asszony ennyire félreértelmezte, félreismerte, rosszul értelmezte a jogalkotási törvényt. Teljesen nyilvánvaló, hogy az a cél, ami a jogalkotás előkészítését jellemezte, abszolút megfelel a jogalkotási törvénynek, ha másból ez nem derülne ki, pont abból, hogy az Alkotmánybíróság milyen kötelezettséget állapított meg a jogalkotó számára. Én még egyszer javasolom, hogy aki úgy gondolja, hogy lehet változtatni ezen a törvényen, lehet jobbá tenni ezt a törvényjavaslatot, biztatom, hogy nyújtson be módosító indítványt - mint hallottunk, van, aki ezt meg is tette -, a részletes vitában ezeket vitassuk meg. Ha ezek olyan módosító indítványok, amelyek a törvény célját erősítik, akkor ezeket a kormány támogatni fogja. Én azt kérem az Országgyűlés valamennyi képviselőjétől, hogy támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)