Közösség tagja elleni erőszak (2008)

A törvény elfogadását megelőzően a Büntető Törvénykönyv (Btk.) nem minősítette gyűlölet-bűncselekménynek, ha valakit szexuális irányultsága miatt ért erőszakos támadás, a gyűlölet-bűncselekményeket ugyanis csak faji, etnikai vagy vallási csoport esetén értelmezte a törvény. A törvény bevezette a „közösség tagja elleni erőszak” bűntettét, amely valamennyi társadalmi csoport, így a szexuális kisebbségek elleni támadások esetére is vonatkozik. A közösség tagja elleni erőszak elkövetői egy „egyszerű” testi sértéshez vagy kényszerítéshez képest (1) súlyosabb büntetésre számíthatnak, (2) az áldozatnak nem kell külön feljelentést tennie, a hatóságok hivatalból kötelesek nyomozni/vádat emelni, ha tudomásukra jut egy ilyen eset, (3) a törvény már a bűncselekmény előkészületét is bünteti, tehát az is elég, ha egy skinhead csoport felfegyverkezve melegverésre indul, nem kell, hogy ténylegesen is megverjenek valakit. A törvény további fontos újdonsága, hogy szigorúbban bünteti a gyülekezési szabadság megsértését, ezáltal pl. a Meleg Büszkeségnapi felvonulásokat akadályozni próbáló szélsőségesek a jövőben komolyabb büntetésre számíthatnak. A melegszervezetek nem voltak teljesen elégedettek a törvénymódosítással, mivel az továbbra is külön nevesíti a faji/etnikai/vallási csoportokat, a szexuális kisebbségekre azonban csak mint „a lakosság egyes csoportjai” utal. A melegszervezetek szerint szerencsésebb lett volna, ha a szexuális irányultság és nemi identitás külön is nevesítve szerepelt volna a törvényben, a vonatkozó módosító javaslatokat azonban az Országgyűlés leszavazta.