Ez a módosító javaslat az egészségügyi törvényből kivette volna a szexuális irányultság szerinti hátrányos megkülönböztetés tilalmát.
Jogalkotás
Országgyűlés,
törvényjavaslat
Ez volt az első törvény, amely külön nevesítette a szexuális irányultság szerinti hátrányos megkülönböztetés tilalmát. A törvény pozitívuma, hogy széles körben elismerte az élettársak (köztük az azonos nemű élettársak) jogait, így az élettárs informálódhat partnere egészségi állapotáról, ill. annak akadályoztatása esetén dönthet a kezelés elfogadásáról vagy visszautasításáról.
Országgyűlés,
módosító javaslat
Ez a módosító javaslat törölte volna a Büntető Törvénykönyvből a természet elleni fajtalanság tényállását, ez által azonos beleegyezési korhatárt írt volna elő az azonos- és különneműek közti szexuális kapcsolatra, ugyanakkor a természet elleni erőszakos fajtalanság tényállás elnevezéséből is törölte volna a bántó elnevezést. A javaslat nem kapta meg a szükséges támogatást a bizottságban, ezért az Országgyűlés nem szavazott róla.
Országgyűlés,
módosító javaslat
Ez a módosító javaslat törölte volna a Büntető Törvénykönyvből a természet elleni fajtalanság tényállását, ez által azonos beleegyezési korhatárt írt volna elő az azonos- és különneműek közti szexuális kapcsolatra. A javaslat nem kapta meg a szükséges támogatást a bizottságban, ezért az Országgyűlés nem szavazott róla.
Országgyűlés,
kérdés/interpelláció
Az azonos nemáűek közötti élettársi kapcsolat és egy pornófilmek diákjával szexelő tanár lebukása kapcsán tett fel kérdést az MDF-es képveilő az oktatási miniszternek. Az államtitkár válaszában jelezte, hogy a szexális irányultság nem kizáró ok a tanári pályánál. A konkrét eset ugyanakkor őt is felháborította, de nem a homoszexualitás, hanem a tanár-diák közötti szexuális kapcsolat, illetve a tanár pornófilmben való részvétele miatt.
Országgyűlés,
módosító javaslat
Az Alkotmánybíróság határozata ellenére ez a módosító javaslat továbbra is csak különnemű személyek között értelmezte volna az élettársi kapcsolatot.
Országgyűlés,
módosító javaslat
Az Alkotmánybíróság határozata ellenére ez a módosító javaslat továbbra is csak különnemű személyek között értelmezte volna az élettársi kapcsolatot.
Országgyűlés,
törvényjavaslat
A törvény elfogadását megelőzően a Polgári Törvénykönyv csak különnemű párok esetén ismerte el az élettársi kapcsolatot. A melegszervezetek által 1993-ban benyújtott beadvány nyomán az Alkotmánybíróság ezt a szabályt alkotmányellenesnek minősítette. Erre válaszul fogadta el az Országgyűlés az élettársi kapcsolat új definícióját, amely már nem tartalmazta az élettársak nemére vonatkozó szűkítést.
Országgyűlés,
kérdés/interpelláció
Virágvasárnapon a Vörösmarty téren tartott leszbikus piknik és Friderikusz Sándor leszbikus emberekkel folytatott TV-beszélgetése kapcsán kérdezte a művelődési és közoktatási minisztert az FKGP-s képviselő, jelezve, hogy pártja elfogadhatatlannak tartja, hogy a melgekről és leszbikusokról a tévében 20-30 percen át foglalkozzanak. Válaszában a miniszter kiemelte, hogy a televíziók a vallási hírekkel is több óra terjedelemben foglalkoztak az adott napon, és elutasítja a melegek elleni hangulatkeltést.
Országgyűlés,
törvényjavaslat
A törvény szigorú szabályokat vezetett be arra vonatkozóan, hogy kik és milyen esetekben jogosultak személyes adatokat gyűjteni és nyilvántartani. A törvény a szexuális életre vonatkozó adatokat „különlegesen védett adatnak” nyilvánította. Ez alapján a hatóságok vagy szolgáltatók néhány különleges esettől (pl. véradás) eltekintve nem tehetnek fel kérdéseket a szexuális életre vonatkozóan, a szexuális életre vonatkozó adatokat nyilvánosságra hozni vagy nyilvántartani csak az érintett beleegyezésével lehet.