Jogalkotás

Országgyűlés, módosító javaslat

Ez a módosító javaslat a bejegyzett élettársi kapcsolat intézményét átnevezte volna „bejegyzett életközösségre”. Az indoklás szerint azért, mert az élettársi kapcsolat túlzottan szexuális töltetű, és az azonos nemű párok ezt nem kívánják felvállalni.

Országgyűlés, módosító javaslat

A bejegyzett élettársi kapcsolat és a házasság közti legfontosabb különbség, hogy a bejegyzett élettársak nem fogadhatnak közösen örökbe, ill. nem fogadhatják örökbe partnerük gyermekét. Ez a módosító javaslat megszüntette volna ezt a különbséget, és a bejegyzett élettársak is a házastársakhoz hasonlóan fogadhattak volna örökbe. Mivel a javaslat nem kapott elég támogatást a bizottságban, az Országgyűlés nem is szavazott róla.

Országgyűlés, módosító javaslat

A törvényjavaslat Kormány által benyújtott változatában még szerepelt a bejegyzett élettársak névviselésének lehetősége. Ez a módosító javaslat a házasságtól való távolság megteremtése érdekében a partner neve felvételének lehetőségét törölte a törvényből.

Országgyűlés, módosító javaslat

Az Országgyűlés olyan módosító javaslatot fogadott el, amely törölte volna a törvényből a bejegyzett élettársak névviselésének lehetőségét. Az elfogadott módosító javaslat azonban pont ellentétes célt ért el, és a házassággal azonos módon szabályozta a bejegyzett élettársak névviselését (az elfogadott módosító a házassági szabálytól való eltérést törölte). Ez a módosító javaslat az elfogadott módosítók céljának megfelelően egyértelművé tette, hogy a bejegyzett élettársak nem vehetik fel egymás nevét.

Országgyűlés, módosító javaslat

Ez a módosító javaslat alapjaiban gyengítette volna meg a bejegyzett élettársi kapcsolat intézményét: a bejegyzett élettársak vagyoni viszonyaira nem a házasságra, hanem az élettársi kapcsolatra vonatkozó szabályokat rendelte volna alkalmazni, és kiiktatta volna az ún. utaló szabályt, ami alapján a házastársakat megillető jogok és kötelezettségek a bejegyzett élettársakra is vonatkoznak. A módosító javaslat elfogadása esetén egy olyan törvény került volna elfogadásra, ami ugyan lehetővé tette volna bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését, de ez az élettársi kapcsolathoz képest semmilyen plusz jogosultsággal nem járt volna.

Országgyűlés, törvényjavaslat

Ez a törvény vezette volna be a bejegyzett élettársi kapcsolat intézményét a magyar jogrendbe, ám az Alkotmánybíróság a törvényt a hatálybalépése előtt megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság azt sérelmezte, hogy a törvény azonos- és különnemű párok számára is lehetővé tette volna bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését, és mivel a házasság és a bejegyzett élettársi kapcsolat nagyon közeli jogintézmények, a heteroszexuális párok esetében ez a házasság megkettőzését jelenti. Az Alkotmánybíróság azonban azt is kimondta, hogy az azonos nemű párok számára a bejegyzett élettársi kapcsolat nem csak hogy nem alkotmányellenes, de az alkotmányból levezethető követelmény. Az Alkotmánybírósági döntés után új, a korábbihoz hasonló, de csak azonos nemű párok számára nyitva álló bejegyzett élettársi kapcsolat került bevezetésre.

Országgyűlés, törvényjavaslat

Ez a törvényjavaslat volt az első – és eddig egyetlen – kísérlet arra, hogy az azonos nemű párok számára is megnyissák a házasság intézményét. A törvényjavaslat a házasságot nem egy férfi és egy nő, hanem két személy között értelmezte volna, az azonos nemű házastársak minden olyan jogot (köztük az örökbefogadás jogát) is megkaptak volna, ami a különnemű házaspárokat megilleti. A törvényjavaslatot az Országgyűlés napirendre sem vette.

Országgyűlés, kérdés/interpelláció

Az SZDSZ-es képviselő az igazságügyi miniszter államtitkárát kérdezte róla, hogy mit tehet a rendőrsg a felvonulás ellen erőszakos módon fellépő szélsőségesek ellen. Az államtiktár válaszában kitér rá, hogy a szólásszabadság védendő érték, de jelzi, hogy a Polgári Törvénykönyv tervezett módosítása az emberi méltóságot sértő megnyilatkozások esetén a közérdekű kereset lehetőségének biztosításával erre a problémára is megoldást nyújthat.

Országgyűlés, törvényjavaslat

A Polgári Törvénykönyvnek ez a módosítása a gyűlöletbeszéd elleni polgári peres fellépés lehetőségét kívánta megteremteni. A módosítás egyértelművé tette volna, hogy az is a személyhez fűződő jog sérelmét jelenti, ha nem egy konkrét személyre, hanem egy egész kisebbségi csoportra használnak sértő megjegyzéseket. A törvényjavaslat a szexuális irányultság miatti gyűlöletbeszédet is nevesítette. A törvénymódosítás ugyanakkor annak a lehetőségét is megteremtette volna, hogy ilyen esetekben az érintett csoportok társadalmi szervezetei is eljárást indítsanak, és ne kelljen egy konkrét személynek felvállalnia a tárgyalás megpróbáltatásait. A törvényt a köztársasági elnök előzetes normakontrollra küldte, és az Alkotmánybíróság megállapította a törvény alkotmányellenességét. Az Alkotmánybíróság véleménye szerint a gyűlöletbeszéd elleni védelem nem csak a kisebbséget, hanem a többséget is megilleti; a kisebbség fogalma ráadásul nehezen meghatározható; ugyanazon megnyilvánulás miatt több per is indulhat, ami aránytalanul korlátozza a szólásszabadságot; és a társadalmi szervezetek perindítási joga is alkotmányellenes.

Országgyűlés, törvényjavaslat

A törvény egyértelművé tette, hogy szexuális kisebbséghez való tartozás miatt is érhet valakit üldöztetés, és ezért jogosult lehet menekültstátuszt kapni. A törvény alapján Magyarország köteles menekültstátuszt biztosítani az olyan államokból érkező személyek számára, ahol a homoszexualitást még mindig büntetik. A törvényt az Országgyűlés ellenszavazat nélkül fogadta el.

Oldalak