Jogalkotás

Országgyűlés, módosító javaslat

A törvényjavaslat Kormány által benyújtott változata szerint a közösség tagja elleni erőszak új tényállásában a szexuális irányultság és nemi identitás közvetlenül nevesítve nem szerepelt, csak a „lakosság egyes csoportjai” megfogalmazás révén vonatkozott volna a szexuális kisebbségekre. A módosító javaslat a „lakosság egyes csoportjai” fordulat értelmezésekor az egyenlő bánásmód törvény által felsorolt védett csoportok figyelembe vételét írta volna elő. Ezzel közvetve egyértelművé tette volna, hogy a törvény a szexuális irányultság és nemi identitás szerinti csoportokra is vonatkozik.

Országgyűlés, módosító javaslat

Ez a módosító javaslat a bejegyzett élettársakat kivette volna a hozzátartozók Btk.-beli felsorolásából, ez alapján a bejegyzett élettársak pl. nem tagadhatták volna meg a tanúvallomást partnerük ellen, vagy nem lettek volna jogosultak párjuk helyett helyett magánindítványt tenni, illetve bűncselekmény miatt elhunyt párjuk után kárenyhítést kérni.

Országgyűlés, törvényjavaslat

Ez a törvény vezeti át a bejegyzett élettársi kapcsolat intézményét a Büntető Törvénykönyvön. Ez alapján a bejegyzett élettársak is hozzátartozónak minősülnek, és megilleti őket mindazon jogosultságok (pl. a tanúvallomás megtagadásának joga), amely a házastársakat is. A törvény ugyanakkor a kettős házasság szabályait is módosította, így aki úgy köt házasságot/bejegyzett élettársi kapcsolatot, hogy egy korábbi házassága/bejegyzett élettársi kapcsolata még mindig fennáll, bűncselekményt követ el.

Országgyűlés, törvényjavaslat

A korábbi gyűlöletbeszéd szabályok alkotmányellenességének kimondása után ez a törvényjavaslat próbálta meg az alkotmányos problémákat kiküszöbölni. Az alapelv továbbra is az maradt, hogy meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy a személyhez fűződő jog sérelmét állapítsa meg a bíróság akkor is, ha nem egy konkrét személyre, hanem egy egész kisebbségi csoportra használnak sértő megjegyzéseket. A szexuális irányultságra ez a törvényjavaslat is kifejezetten utalt, ugyanakkor nem tartalmazta a kisebbségi csoportra való hivatkozást, és lehetővé tette volna a keresetek összevonását, hogy ezzel elkerüljék azt, hogy ugyanazon megnyilvánulás miatt számtalan per induljon. A köztársasági elnök ezt a törvényt is előzetes normakontrollra küldte, ezért nem lépett hatályba. Az Alkotmánybíróság még nem döntött.

Országgyűlés, törvényjavaslat

A törvény elfogadását megelőzően a Büntető Törvénykönyv (Btk.) nem minősítette gyűlölet-bűncselekménynek, ha valakit szexuális irányultsága miatt ért erőszakos támadás, a gyűlölet-bűncselekményeket ugyanis csak faji, etnikai vagy vallási csoport esetén értelmezte a törvény. A törvény bevezette a „közösség tagja elleni erőszak” bűntettét, amely valamennyi társadalmi csoport, így a szexuális kisebbségek elleni támadások esetére is vonatkozik. A közösség tagja elleni erőszak elkövetői egy „egyszerű” testi sértéshez vagy kényszerítéshez képest (1) súlyosabb büntetésre számíthatnak, (2) az áldozatnak nem kell külön feljelentést tennie, a hatóságok hivatalból kötelesek nyomozni/vádat emelni, ha tudomásukra jut egy ilyen eset, (3) a törvény már a bűncselekmény előkészületét is bünteti, tehát az is elég, ha egy skinhead csoport felfegyverkezve melegverésre indul, nem kell, hogy ténylegesen is megverjenek valakit. A törvény további fontos újdonsága, hogy szigorúbban bünteti a gyülekezési szabadság megsértését, ezáltal pl. a Meleg Büszkeségnapi felvonulásokat akadályozni próbáló szélsőségesek a jövőben komolyabb büntetésre számíthatnak. A melegszervezetek nem voltak teljesen elégedettek a törvénymódosítással, mivel az továbbra is külön nevesíti a faji/etnikai/vallási csoportokat, a szexuális kisebbségekre azonban csak mint „a lakosság egyes csoportjai” utal. A melegszervezetek szerint szerencsésebb lett volna, ha a szexuális irányultság és nemi identitás külön is nevesítve szerepelt volna a törvényben, a vonatkozó módosító javaslatokat azonban az Országgyűlés leszavazta.

Országgyűlés, kérdés/interpelláció

A 2008-as felvonuláson tapasztalható erőszak és a rendőri fellépés hiányosságai kapcsán tett fel kérdést az igazságügyi és rendészeti miniszternek és a legfőbb ügyésznek két SZDSZ-es képviselő. Válaszában a miniszter egyetértett a képviselőkkel, hogy az erőszak elfogadhatatlan, de jelezte, a felvonulás biztosított helyszínén nem történtek sérülések (csak azt követően), és a rendőrség 60 ellentüntető ellen indított eljárást. A legfőbb ügyész válaszában kitért rá, hogy a tojásdobálás jogszerűsége kapcsán korábban kifejtett ügyészségi álláspontot az ügyészség később megváltoztatta, a tojásdobálás tettleges becsületsértést valósít meg, ugyanakkor fenntartotta, hogy a tojásdobálás nem erőszakos magatartás, ezért nem valósít meg garázdaságot.

Országgyűlés, törvényjavaslat

Magyarországon 2014-ig a többször módosított, 1959-ben elfogadott Polgári Törvénykönyv volt érvényben. A Kormány már 1998-ban elhatározta egy új magjánjogi kódex elofgadását, az előkészítő munkálatok közel egy évtizedig folytak. Az Országgyűlésnek 2008-ben benyújtott törvényjavaslat integrálta volna a bejegyzett élettársi kapcsolat intézményét a Ptk. családjogi könnyvébe, bővítette volna az élettársak jogait és tisztázta volna a nem hivatalos megváltozásának családjogi hatásait. A parlamenti vita során a javaslat a partner gyermekének örökbefogadását élettársak számára lehetővé tevő módosítással is bővült. A Parlament 2009 őszén el is fogadta a végleges változatot, ám annak hatályba lépése előtt a 2010 tavaszán hatalomra került konzervatív többség az elfogadott és kihirdetett törvény visszavonta, így az sosem lépett hatályba.

Európai Parlament, jelentés

A jelentés leszögezi, hogy a megkülönböztetésmentességre vonatkozó politikák tagállami alkalmazásának következetlensége hozzájárul a megkülönböztetést tiltó közösségi irányelvek hiányos gyakorlatba ültetéséhez, valamint megállapítja, hogy a 2000/78/EK irányelvben szereplő, a családi állapottal kapcsolatos kivételek korlátozták a szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetéssel szemben az irányelv által kínált védelmet

Országgyűlés, módosító javaslat

Az Országgyűlés olyan módosító javaslatot fogadott el, amely törölte volna a törvényből a bejegyzett élettársak névviselésének lehetőségét. Az elfogadott módosító javaslat azonban pont ellentétes célt ért el, és a házassággal azonos módon szabályozta a bejegyzett élettársak névviselését (az elfogadott módosító a házassági szabálytól való eltérést törölte). Ez a módosító javaslat az elfogadott módosítók céljának megfelelően egyértelművé tette, hogy a bejegyzett élettársak nem vehetik fel egymás nevét.

 

Európai Parlament, állásfoglalás

Az állásfoglalás a rasszista és antiszemita szervezetek és támadások mellett a szexuális beállítottságon alapuló gyűlöletbeszéd ellen is síkra szállt.

Oldalak