Jogalkotás

A törvényjavaslat Kormány által benyújtott változata szerint a közösség tagja elleni erőszak új tényállásában a szexuális irányultság és nemi identitás közvetlenül nevesítve nem szerepelt, csak a „lakosság egyes csoportjai” megfogalmazás révén vonatkozott volna a szexuális kisebbségekre. A módosító javaslat a „lakosság egyes csoportjai” fordulat értelmezésekor az egyenlő bánásmód törvény által felsorolt védett csoportok figyelembe vételét írta volna elő. Ezzel közvetve egyértelművé tette volna, hogy a törvény a szexuális irányultság és nemi identitás szerinti csoportokra is vonatkozik.

A törvény elfogadását megelőzően a Büntető Törvénykönyv (Btk.) nem minősítette gyűlölet-bűncselekménynek, ha valakit szexuális irányultsága miatt ért erőszakos támadás, a gyűlölet-bűncselekményeket ugyanis csak faji, etnikai vagy vallási csoport esetén értelmezte a törvény. A törvény bevezette a „közösség tagja elleni erőszak” bűntettét, amely valamennyi társadalmi csoport, így a szexuális kisebbségek elleni támadások esetére is vonatkozik. A közösség tagja elleni erőszak elkövetői egy „egyszerű” testi sértéshez vagy kényszerítéshez képest (1) súlyosabb büntetésre számíthatnak, (2) az áldozatnak nem kell külön feljelentést tennie, a hatóságok hivatalból kötelesek nyomozni/vádat emelni, ha tudomásukra jut egy ilyen eset, (3) a törvény már a bűncselekmény előkészületét is bünteti, tehát az is elég, ha egy skinhead csoport felfegyverkezve melegverésre indul, nem kell, hogy ténylegesen is megverjenek valakit. A törvény további fontos újdonsága, hogy szigorúbban bünteti a gyülekezési szabadság megsértését, ezáltal pl. a Meleg Büszkeségnapi felvonulásokat akadályozni próbáló szélsőségesek a jövőben komolyabb büntetésre számíthatnak. A melegszervezetek nem voltak teljesen elégedettek a törvénymódosítással, mivel az továbbra is külön nevesíti a faji/etnikai/vallási csoportokat, a szexuális kisebbségekre azonban csak mint „a lakosság egyes csoportjai” utal. A melegszervezetek szerint szerencsésebb lett volna, ha a szexuális irányultság és nemi identitás külön is nevesítve szerepelt volna a törvényben, a vonatkozó módosító javaslatokat azonban az Országgyűlés leszavazta.

A 2008-as felvonuláson tapasztalható erőszak és a rendőri fellépés hiányosságai kapcsán tett fel kérdést az igazságügyi és rendészeti miniszternek és a legfőbb ügyésznek két SZDSZ-es képviselő. Válaszában a miniszter egyetértett a képviselőkkel, hogy az erőszak elfogadhatatlan, de jelezte, a felvonulás biztosított helyszínén nem történtek sérülések (csak azt követően), és a rendőrség 60 ellentüntető ellen indított eljárást. A legfőbb ügyész válaszában kitért rá, hogy a tojásdobálás jogszerűsége kapcsán korábban kifejtett ügyészségi álláspontot az ügyészség később megváltoztatta, a tojásdobálás tettleges becsületsértést valósít meg, ugyanakkor fenntartotta, hogy a tojásdobálás nem erőszakos magatartás, ezért nem valósít meg garázdaságot.

A jelentés leszögezi, hogy a megkülönböztetésmentességre vonatkozó politikák tagállami alkalmazásának következetlensége hozzájárul a megkülönböztetést tiltó közösségi irányelvek hiányos gyakorlatba ültetéséhez, valamint megállapítja, hogy a 2000/78/EK irányelvben szereplő, a családi állapottal kapcsolatos kivételek korlátozták a szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetéssel szemben az irányelv által kínált védelmet