A módosító javaslat a családvédelmi törvény egyéb munkahelyi kedvezménykre vonatkozó rendelkezéseiben a szülő mellett a nevelőszülőt, az élettársat és bejegyzett élettársat is megemlítette volna.
Jogalkotás
Országgyűlés,
módosító javaslat
Országgyűlés,
módosító javaslat
A módosító javaslat a családvédelmi törvény egyéb munkahelyi kedvezménykre (pl. munkavégzés helyének módosítása, éjszakai munkavégzés) vonatkozó rendelkezéseiben a szülő mellett a nevelőszülőt, az élettársat és bejegyzett élettársat is megemlítette volna.
Országgyűlés,
módosító javaslat
A módosító javaslat a családvédelmi törvényből törölte volna a házasság kiemelt védelmét.
Országgyűlés,
módosító javaslat
A módosító javaslat a családvédelmi törvénybe az öröklésre vonatkozó rendelkezéseket illesztett, és az örölésre jogosultak körében csak a vérszerinti rokonakat és a házatársat említeti, kizárva ezzel az élettársak, bejegyzett élettársak törvényes öröklését.
Országgyűlés,
módosító javaslat
A családvédelmi törvény Parlamentnek beterjesztett változatában a kirekesztő családfogalom csak a családvédelmi törvényben foglaltakra vonatkozott volna, ez az módosító javaslat törölte ezt a korlátozást, és az egész jogrendszer számára a kirekesztő családfogalom alkalmazását írta elő.
Országgyűlés,
módosító javaslat
A módosító javaslat a családfogalmat akként módosította volna, hogy kikerüljön belőle a házasságra és a leszármazásra való utalás.
Országgyűlés,
törvényjavaslat
A 2011-ben elfogadott új Alaptörvény előírja egy a családok védelméről szóló sarkalatos törvény elfogadását. A törvényjavaslat benyújtására egyéni képviselői indítványként, a társadalmi vitát megkerülve került sor. A törvényjavaslat a család kirekesztő meghatározását adja, amelybe sem az azonos nemű párok, sem a házasságon kívül együttélő különnemű párok nem férnek bele. A törvényjavaslat emellett a házastársakra korlátozza a nem vérszerinti rokonok közötti öröklést, amely ellentmond a bejegyzett élettársak más törvényekben biztosított öröklési jogának. A javaslat végül kimondja, hogy az oktatási intézmények és a médiaszolgáltatók kötelesek a házasság intézményét, valamint a család értékét tiszteletben tartani, ami a kirekesztő családfogalom miatt jelentheti az azonos nemű párok alkotta családok száműzését az oktatási és médiatartalmakból.
Európai Parlament,
állásfoglalás
2011 júniusában az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa első ízben fogadott el a szexuális irányultság és nemi identitás témájával kapcsolatos határozat. A jelen állásfoglalást ezt erősíti meg; felszólítja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy a témának adjanak kiemelt figyelmet a külpolitika területén; illetve az Európai Unió szervei közül első ízben foglal állást a transzneműség betegségként történő kezelésének megszüntetése mellett.
Európai Parlament,
jelentés
Az Európai Unió már 2004-ben irányelvet fogadott el a menekültek elismerésének szabályairól, ez került bővítésre 2011-ben. Az irányelv immár nem csak a szexuális irányultság, hanem a nemi identitás szerinti üldöztetést is nevesíti a nemzetközi védelemre jogosultságot biztosító üldöztetési formák között.
Európai Parlament,
jelentés
Az Európai Unió már 2003-ban irányelvet fogadott el a menekültstátuszért folyamodók számára minimálisan biztosítandó szolgáltatásokról, ez került bővítésre 2013-ban. Az irányelv a korábbi lazább szabályozással szemben előírja, hogy a tagállamok egyéni mérlegelés révén felmérjék, hogy mely menedékkérő minősül kiszolgáltatott személyek, akire külön garanciális szabályok vonatkoznak.